Korunk szentjeit a feszültséggel és háborúkkal teli mindennapok hőseinek nevezte az egyház, a politika és a társadalom számára is Ferenc pápa vasárnap, a Szent Péter téren bemutatott kanonizációs misén, amelyen többek között a francia Charles de Foucauld-t, a holland Titus Brandsmát és az indiai Devasahayam Pillait avatták szentté.
Ferenc pápa a szentté avatási misét követő beszédében kijelentette:
miközben a világban nő az egymás közötti távolság, erősödik a feszültség és háborúk pusztítanak, az új szentek ösztönözzenek megoldást elsősorban azok szívében és elméjében, akik nagy felelősségű pozíciót töltenek be, és főszerepet nem háborúban, hanem békében kell vállalniuk.
Az egyházfő a pandémia két és fél éve után első alkalommal tartott szentté avatást. A Szent Péter téren zajlott ünnepi misén vatikáni adatok szerint 45 ezren vettek részt közöttük az új szentek országainak és városainak küldöttségei. Jelen volt az olasz államfő, Sergio Mattarella, a francia belügyminiszter, Gérald Darmanin, a holland külügyminiszter, Wopke Hoekstra, az indiai kisebbségekért felelős miniszter, Gingee K. S. Mathan, valamint Bouabdellah Ghlamallah, az algériai legfelsőbb iszlám tanács (HCI) elnöke.
Tíz új szentet avatott a pápa
Ferenc pápa tíz új szentet avatott, akit korábban már boldoggá nyilvánítottak: öt olasz, három francia, egy holland és egy indiai van közöttük. Az olaszok, köztük két pap és három szerzetesnő, mindannyian más és más szerzetesrendet alapítottak. Szentté avatták a szegények védelmezőjeként ismert, 1901-ben pappá szentelt Charles de Foucauld-t. A francia szerzetest Ferenc pápa példaképnek nevezte a Mindannyian testvérek kezdetű 2020-as enciklikájában. Charles de Foucauld jómódú családban született, és a katonai pályát választotta, amely Algériába vezette. Később szerzetesként ugyanott élt remeteként a sivatagban. Közelről megismerte a muzulmán vallású tuareg nép tagjait, kiadta az első francia–tuareg szótárt. 1916-ban rablóbanda támadásában veszítette életét. Halála után alakult meg a követői alkotta Jézus Kistestvérei rend, amelynek később női ága is létrejött. Charles de Foucald-t 2005-ben avatta boldoggá XVI. Benedek pápa, aki a francia szerzetest az egyetemes testvériség példájának nevezte.
Titus Brandsma orvosi kísérletek során veszítette életét
Az újságíró papként is ismert holland Titus Brandsma 1905-ben tette le a papi fogadalmat. A karmelita rendi szerzetes Nimega város katolikus egyetemének rektora volt, újságíró-szerkesztőként több katolikus napilapban dolgozott. Felemelte szavát a zsidótörvények és a náci ideológia ellen, amely miatt 1942-ben először börtönbe, majd Dachau koncentrációs táborába került, ahol orvosi kísérletek során halálos injekcióban veszítette életét. 1985-ben avatták boldoggá. Az új szentek között szerepel a XVIII. században az indiai Travancore maharadzsájának udvarában tisztként szolgált, hinduként született Devasahayam Pillai, akit a kereszténységre történt áttérése miatt megkínoztak, majd katonatársai meggyilkoltak. Az egyházban vértanúként Lázár névvel ismert. 2012-ben avatták boldoggá. Homíliájában Ferenc pápa úgy fogalmazott:
a szentség nem személyes hősi tett, nem áldozathozatal díjazásért cserében (…), a szentséget a mindennapi életben, az utca porában kell keresnünk és magunkhoz ölelnünk.
Hozzátette, hogy az életszentség része az is, amikor ki tudunk lépni a kizárólag önmagunkkal törődésből, és időnket arra fordítjuk, akinek szüksége van rá.
Az életszentség nem hirtelen hősies tettekből, hanem mindennapi szeretetből áll
– mondta a pápa. A misén francia, holland és tamil nyelven is imádkoztak.
A szentté avatást (kanonizáció) a boldoggá avatás (beatifikáció) előzi meg: mindkét esetben összetett egyházi eljárásról van szó, amelynek során az adott egyházmegyében és a Vatikánban történészek, teológusok és más szakértők közreműködéssel kivizsgálják az adott személy életét, tetteit. A boldoggá és a szentté avatáshoz szükséges az adott személy közbenjárására történt csodatétel elfogadása is. A boldoggá avatott tisztelete egy bizonyos régióban, közösségben engedélyezett. A szentté avatás az egész katolikus egyház számára megengedi a korábban boldogként tisztelt személy liturgikus tiszteletét. A szentté avatott személy ereklyéit nyilvános tisztelet övezheti, és templomot szentelhetnek neki. Egyházi adatok szerint 1588-tól már több, mint ezerhétszáz új szentet avattak; a legtöbbet Ferenc pápa, aki az utóbbi kilenc évben több, mint kilencszáz új szentet avatott, túllépve Szent II. János Pál pápát is, akinek nevéhez 482 szent avatása fűződik.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely
Facebook
Twitter
YouTube
RSS