Fogy a magyar – A KSH népszámlálási adatai szerint 9,6 millió Magyarország lakossága
A legutóbbi népszámlálás kezdetekor, 2022. október elsején 9 millió 604 ezer volt Magyarország lakossága és 4 millió 593 ezer lakás volt az országban – közölte Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője csütörtökön, Budapesten, sajtótájékoztatón.
Kovács Marcell a népszámlálás lezárulta után 80 nappal tartott első adatismertetésen elmondta: október elsején 4 millió 613 ezer férfi, 4 millió 491 ezer nő és 1 millió 407 ezer gyerek élt az országban, az aktív korúak – 15 és 64 év közöttiek – száma 6 millió 201 ezer, az időskorúaké, azaz 65 év felettieké pedig 1 millió 995 ezer volt.
A legutóbbi, 2011-es és a 2022-es népszámlálás között a természetes fogyás miatt 464 ezerrel csökkent a lakosság száma, ezt mérsékelte a 131 ezres, többségében a környező országokból érkező bevándorlási többlet, a népesség száma tehát 11 év alatt 333 ezerrel csökkent
– tette hozzá a projektvezető. Kovács Marcell közölte: 1870-ben, az első népszámláláskor alig több mint ötmillió lakosa volt az országnak. Ez – a háborús időszakoktól eltekintve – folyamatosan nőtt, 1980-ban 10 millió 907 ezerre emelkedett, azóta viszont folyamatos a népességcsökkenés, mivel egyre több az idős ember, és emiatt egyre többen halnak meg.
Ez a természetes fogyás jelensége
– jegyezte meg. Az utóbbi 11 évben a születések és a halálozások száma is ingadozott, a 2011-es év mélypont volt a születési statisztikában, ezután azonban jelentős emelkedés következett, 2021-ig.
A teljes termékenységi arányszám – amely azt mutatja meg, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet, ha az adott életévében akkora eséllyel szülne, mint amekkorával egy azonos korú nő szült a vizsgált évben – a 2011-es 1,23-ról mostanra 1,5 fölé emelkedett, ami jelentős növekedés annak alapján, hogy egyre kevesebb a termékeny korú nő
– mondta a projektvezető. Kovács Marcell ismertetése szerint a halálozások száma az elmúlt 11 évben 130 ezer körül alakult évente, jelentős emelkedés volt azonban a koronavírus-járvány miatt: 2020-ban 141 ezerre, 2021-ben pedig 156 ezerre emelkedett az elhunytak száma.
A tavalyi népszámláláskor a lakosság 21 százaléka volt időskorú, 15 százaléka pedig gyerekkorú. A két népszámlálás között eltelt időben 318 ezerrel, 19 százalékkal nőtt az időskorúak száma és aránya, miközben a gyerekkorúak csoportja kismértékben, az aktív korúaké pedig jelentős mértékben csökkent.
Területi eloszlás szerint csak Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében nőtt a lakosság száma, mindenhol máshol csökkent, a legnagyobb növekedés Pest vármegyében, 10 százalékos volt, a legnagyobb csökkenés, 13 százalékos, Békés vármegyében volt. A változás főként a természetes fogyásból adódik, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb, Békés vérmegyében pedig a legnagyobb. A legtöbben Pest vármegyébe költöztek, és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből költöztek el. A népességcsökkenés mértéke a községekben volt a legkisebb, negyedakkora, mint a megyei jogú városokban.
Az ország legsűrűbben lakott térsége Budapest, a vármegyék közül pedig Pest, Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron vármegye, a legritkábban lakott vármegye Somogy, ahol negyedannyian laknak egy négyzetkilométerre vetítve, mint Pest vármegyében. A lakosság 18 százaléka Budapesten él.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mohai Balázs
