Pesti Srácok

Folytatódik az eljárás a Gyurcsány–Dobrev-féle uniós mutyi ügyében

Folytatódik az eljárás a Gyurcsány–Dobrev-féle uniós mutyi ügyében

A Fővárosi Főügyészség osztotta a Miniszterelnökség álláspontját és hűtlen kezelés gyanúja miatt a nyomozás újraindítását rendelte el a Gyurcsányékkal kapcsolatos, 18 milliárdos uniós pénzköltés ügyében. A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó ügy miatt 5–10 év szabadságvesztés szabható ki bizonyítottság esetén – írja a Magyar Nemzet.

Hűtlen kezelés gyanúja miatt folytat nyomozást a rendőrség a Welt 2000 Kft. tevékenysége kapcsán ismeretlen tettes ellen – erősítették meg a Magyar Nemzetnek rendőrségi forrásból. A nyomozás érdekeire tekintettel a hatóság nem hoz nyilvánosságra részleteket. Az érintett cég kifogásolt ügye az úgynevezett EMIR-projekt (egységes monitoring- és információs rendszer), amely a 2007–2013-as uniós költségvetés magyarországi pénzeinek informatikai kezeléséért felelt. A 2015-ben a cégnyilvántartásból törölt cég működése Gyurcsányékhoz volt köthető.

A gyanú szerint a 2010 előtti baloldali kormányok ideje alatt a Nemzeti Fejlesztési Hivatal és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség tisztségviselőinek közreműködésével 18 milliárd forintos kár érte a magyar államot. Az Origo szerint 2002 és 2004 között Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára volt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség jogelődjének az egyik elnökhelyettese. Az ügyben pedig központi szerepe volt annak a Heil Péternek, aki még ma is a Gyurcsány család egyik legfőbb bizalmasa – fogalmaz a lap. Az EMIR kiépítésével a szocialista elköteleződésű magáncéget, a Welt 2000 Kft.-t bízták meg, az EU megállapítása szerint azonban a sokmilliárdos megbízások során megszegték a közbeszerzési szabályokat és ezzel súlyosan megsértették a magyar állam érdekeit. (A Welt 2000 Kft.-t Komáromi András egykori MSZP-s országgyűlési képviselő alapította. A 2015-ös törléséről nem sikerült hitelt érdemlően megállapítani, hogy kényszertörlés történt-e vagy csak a cég „átalakult” mondjuk nonprofit céggé.) Az EMIR létrehozására, működtetésére és továbbfejlesztésére megkötött nyolc szerződésből hármat Heil Péter írt alá, aki 2002 és 2007 között a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és jogelődje elnökhelyettese volt, majd dolgozott több minisztériumban és a Miniszterelnöki Hivatalban. A 2010-es kormányváltás után tanácsadási igazgató lett az Altus Zrt.-nél, amely Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára üzleti érdekeltségébe tartozik – emlékeztet a Magyar Nemzet.

Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője az Origónak arról beszélt: örömteli, hogy most újraindult a nyomozás, mivel szerinte ebben az ügyben egyértelműen bűncselekmény történhetett. Az ügyészség oszthatta a kormánypárti honatya álláspontját az ügyben. Az EMIR-ügy legnagyobb rákfenéjének az tűnik, hogy az EU megállapításai szerint nem volt nyílt közbeszerzési eljárás, sem nyilvános pályáztatás. A kormány még 2017-ben tett feljelentést, amikor az unió illetékesei belengették, hogy visszafizettetnek 18 milliárd forintot a magyar állammal az EU kasszájába az uniós pénzek szabálytalan felhasználása miatt (végül az EMIR-ügylet 18 milliárdját nem kellett visszafizetnünk). A rendőrség 2019 augusztusában megszüntette a nyomozást. A Miniszterelnökség nevében panasszal éltek a megszüntetés ellen, és a nyomozás folytatását indítványozták; a Fővárosi Főügyészség pedig helyt adott a panasznak. A Nemzeti Nyomozó Irodát a nyomozás folytatására kötelezték, ami jelenleg is zajlik.

PestiSracok facebook image

A lap szerint Dobrev Klárának személyes felelőssége is lehetett az ügyben, ugyanis a Fejlesztéspolitikai Tárcaközi Bizottság 2003-as és ­2004-es ülé­sein ő volt az EMIR-ről szóló napirendi pontok témafelelőse, és rendszeresen foglalkozott az EMIR körüli problémákkal. Az egyébként, hogy a kormány közbelépésének köszönhetően nem érte hátrány az országot, a büntetőeljárás szempontjából nem jelent felmentést a tettes(ek) számára. A hűtlen kezeléssel veszélyeztetett érték ugyanúgy 18 milliárd forint, azaz különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésről beszélünk, amiért bizonyítottság esetében 5–10 év szabadságvesztés szabható ki az elkövető(k)re – zárul a lap cikke.

Forrás: magyarnemzet.hu; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.