“Amikor a Mátrai Erőmű teljes kapacitáson működik, a teljes hazai károsanyag-kibocsátás mintegy 14 százalékát termeli, és ezt az arányt az átalakítással 4-5 százalékra lehet leszorítani” – mondta el a Mátrai Erőmű tervezett megújítása kapcsán portálunk megkeresésére Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Mint kiemelte, nagy eredmény, ha egy ország elmondhatja magáról, hogy “a 2026-os évre csak egy ilyen beruházás révén tíz százalékkal tudja csökkenteni a kibocsátását”,
A Mátrai Erőmű évtizedek óta áll a környezetvédelem célkeresztjében, és nem is ok nélkül. Az 1969-ben beindított, majd több bővítésen is átesett erőmű technológiája – legfőképp a fűtőanyaga miatt – elavultnak számít, amely hozzájárul hazánk károsanyag-kibocsátásához. Ugyanakkor a Mátrai Erőmű kapacitásának fenntartható rendszerekre épülő átalakítása stratégiai fontosságú kérdés, amelyhez a kormány EU-s forrásokat is igénybe szeretne venni. A technológiaváltás komoly előrelépést jelent a levegőtisztaság és a kibocsátáscsökkentési célok szempontjából is. A döntés hátteréről Steiner Attilát, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkárát kérdeztük. A szakpolitikus elöljáróban kiemelte, a Mátrai Erőmű ellátásbiztonsági és energiafüggetlenségi szempontból ma is jelentős szerepet tölt be hazánkban, hiszen Magyarország második legnagyobb villamosenergia előállítója és második legfontosabb – szabályozásra is alkalmas – alaperőműve, így elengedhetetlen, hogy a technológiaváltás befejezéséig megbízhatóan és folyamatosan termeljen.
Steiner Attila; fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
Az átállás tekintettel lesz a munkavállalókra is
Az államtitkár kifejtette, a kormány és az Országgyűlés által elfogadott stratégiai dokumentumokban foglaltakkal összhangban a tulajdonos MVM Zrt. célja a lignit-alapú kapacitás kiváltása alacsonyabb karbonintenzitású termelői kapacitásokkal 2025 végére. Ennek révén 60-70 százalékkal csökkenne az erőmű jelenlegi károsanyag-kibocsátása. Az átmenet megvalósulása – levegőtisztasági szempontok mellett – jelentősen hozzájárul a Magyarország által vállalt klímacélok teljesüléséhez. Steiner Attila emellett kitért arra is, hogy az energiaellátási szempontok miatt az erőmű energiatermelését egy hidrogén tüzelésre is alkalmas kombinált ciklusú gázturbinás erőmű fogja ellátni, kiegészítve két napelemparkkal és egy másodlagos tüzelőanyagok égetésére alkalmas erőműi blokkal. Utóbbiakat azért is nevezte fontos bővítésnek, mivel a Mátrai Erőmű a régió egyik legmeghatározóbb munkáltatója, ezért a működés környezetbaráttá alakítása során elengedhetetlen a munkahelyek védelme.
Steiner Attila portálunk kérdésére reagálva azt is elmondta, hogy a lignit egy alacsony fűtőértékű szénfajta, amelynek nagyon magas a nedvesség-, és kéntartalma, emiatt is tekinthető alacsonynak a Mátrai Erőmű hatékonysága. A lignitnek ugyanakkor az az előnye, hogy helyben bányászható, így olcsóbb, és általa biztosított az erőmű folyamatos ellátása. Az államtitkár szerint stratégiai tartalékként – használaton kívül – érdemes megtartani a régi technológiát is.
Országosan is jelentős kibocsátáscsökkentés érhető el
Az államtitkár arról is beszélt, hogy az erőmű átalakítása nemcsak energiahatékonysági, hanem a kibocsátáscsökkentési célok miatt is fontos. Mint kifejtette, amikor a Mátrai Erőmű teljes kapacitáson működik, akkor a teljes hazai károsanyag-kibocsátás mintegy 14 százalékát termeli, és ezt az arányt az átalakítással 4-5 százalékra lehet leszorítani. Steiner Attila úgy vélte,
mindenképpen nagy eredmény, ha egy ország elmondhatja magáról, hogy a 2026-os évre csak egy ilyen beruházás révén tíz százalékkal tudja csökkenteni a kibocsátását.
Portálunk arra is rákérdezett, milyen lehetőségei vannak a környéken élőknek, hogy a házi lignittüzelést kiválthassák. Mint ismert, a Mátrai Erőmű környezetében elterjedt a lignit lakossági felhasználása, emiatt előfordul, hogy a téli időszakban az érintett településeken egészségtelen a levegő minősége. Steiner Attila válaszában kiemelte: egy 103 milliárdos forintos uniós keretösszegből megvalósuló program éppen Borsod-Abaúj-Zemplén megyét érinti, és ezt az összeget kifejezetten a káros környezeti hatások következményeinek kezelésére lehet fordítani. Ez azt jelenti, hogy a térségi fejlesztések részeként várhatóan fűtés-korszerűsítésre is fel lehet majd használni ezeket a forrásokat.
Vezetőkép: MTI
moliere
2021-11-22 at 16:37
Most megmondom: ha a télen áramellátási nehézségek lesznek, a németországi szénerőműveket is át fogják “alakítani”, mégpedig úgy, hogy a szokásos félkapacitás helyett 100%-ra fogják őket pörgetni, és az egész Ny-Európa így tesz, már ha teheti. És a klímacélokkal persze nem történik semmi különös: most Európa is le fogja őket szarni, nem csak az USA és Kína és Oroszország, és India, és Brazília, és Indonézia, és Törökország és Dél-Afrika.
Azok az országok veszik komolyan a klímacélokat, akiknek az energiamixe eleve alkalmassá teszi őket vérmes vállalásokra is: Kanada, Norvégia, Svédország, Franciaország (habár ők hülyeségeket akarnak vállalni).
Imádom ezt. Ez ugyanolyan, mint amikor azok a soványok szónokolnak a kövérség ellen, a mértéktartás mellett, és a sportért, akik egész nap döglenek, zabálnak, de nem tudnak meghízni.