Pesti Srácok

"Bizonyítékok": Ferenc pápa árulta el a megkínzott papokat?

Olyan dokumentumok láttak napvilágot, melyek szerint Jorge Bergoglio, Ferenc pápa, még a jezsuita rend fejeként, titokban együttműködött az argentin katonai diktatúrával a „Piszkos Háború” során, a hetvenes években.

Két papot azzal vádoltak a diktatúra alatt, hogy együttműködtek a gerillákkal – mivel a két jezsuita lelkész misszionárius tevékenységet folytatott az argentin nyomornegyedekben. Elrablásukat megelőzően nem sokkal Bergoglio kizárta őket a jezsuita rendből.

A Daily Mail olyan dokumentumokhoz jutott - a lap szerint az egyik ilyen dokumentum az egyik elrabolt jezsuita misszinárius, Orlando Yorio beszámolója, aki azzál vádolja Ferenc pápát, hogy személyesen biztonságot és támogatást ígért nekik, a hátuk mögött azonban különböző veszélyes pletykákat terjesztett róla és egyik társáról.

PestiSracok facebook image

A másik dokumentum egy 1979-ben keltezett bizalmas kormányzati dokumentum, amelyben a jelentéstevő arról ír, hogy Bergoglio (Ferenc pápa polgári neve) a két jezsuita pap szabadon bocsátását követően is értesítette a katonai vezetést: arra gyanakszik, Yorio és Francisco Jalics papok együttműködnek a gerillákkal, utóbbi pap pedig a nővérek között agitál a rendszer ellen.

A jelentéseket Horacio Verbitsky argentin újságíró juttatta el a Daily Mail szerkesztőségének. Verbitsky már tizenöt éve kutatja Bergoglio szerepét a Piszkos Háborúban, azóta, hogy az egykori jezsuita rend vezetőjét 1998 februárjában argentin érsekké választották.

Külügyi jelentés Bergoglio együttműködéséről a katonai diktatúrával

A 76 éves Bergoglio, akit szerdán választottak meg XVI. Benedek utódjául, következetesen cáfolja azokat a vádakat, melyek szerint azzal, hogy nem tudta megvédeni a papokat a rendszerellenesség vádjától, gyakorlatilag hozzájárult ahhoz, hogy a katolikus lelkészek kivégzőosztagok előtt kössenek ki. Ferenc pápa tagadja, hogy együttműködött volna azokkal a tábornokokkal, akik argentinok ezreit – beleértve terhes anyukákat – rabolták el, valamint végezték ki – írja a Daily Mail. A legfrissebb dokumentumok azonban arra utalnak, hogy a pápa érintett a rezsim cselekményeiben, mind a két pap elrablását megelőzően, mind azt követően – írja a brit lap.

Tovább a teljes cikkre: atv.hu / Daily Mail / ML

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.