Trükkös fináncok sikerei a szlovák-magyar határon

Megdöbbentő eredményt hozott a pénzügyőrség szlovák−magyar határ menti utakon szervezett ellenőrzés-sorozata: minden negyedik, az országba belépő kamion a fehérgalléros bűnözők számára fuvarozott. Az áfacsalók az átfogó NAV-ellenőrzés következtében akár százmilliárd forintot is bukhattak havonta, a fináncok szeme előtt ugyanis nem tudták vagy nem akarták szállítmányaikat az országba hozni - írta mai számában a Napi Gazdaság.

A pénzügyőr egységek három hónapon át tartották megfigyelés alatt a főbb útszakaszokat és szedték ki a sorból a gyanús járműveket − a belső határokon nem lehet vámellenőrzést végezni, csak szúrópróbaszerű, úgynevezett mélységi ellenőrzésre van mód.

A NAV az akció megkezdése előtt egy nulladik, kontrollnapon megmérte az adott szakaszokon a forgalmat, amelyhez képest, amint híre ment az ellenőrzésnek, negyedével, napi átlagosan 1600 teherautóval kevesebb érkezett az országba. Ez a csökkenés, illetve az alternatív módszerek alkalmazása igazolta a korábbi gyanút, vagyis hogy a forgalom jó része szervezett áfacsalásban érintett.

A megzavarodott csalók hirtelen nem tudtak jobbat, mint leállítani a szállítmányokat − a készlet lefoglalása mellett a lebukás komolyabb következményekkel is járhat, hiszen az üzemi szintű csalás büntetőjogi kategória. A bűnözők próbáltak alkalmazkodni a helyzethez, a konténeres ruhaszállítmányokat szétpakolták kisebb járművekbe, hűtőkamionokba, a kamionok az ellenőrzés kikerülése érdekében konvojban érkeztek. A NAV így is több milliárd forint értékben foglalt le hamisított, szerzői jogot sértő termékeket, jelöletlen élelmiszereket és egyéb árut.

Napi 1600 teherautó elmaradása értékben alsó hangon nyolcmilliárd forint, de akár ennek kétszerese is lehet. A pontos értéket nem lehet meghatározni, hiszen az függ a szállítmánytól és a teherautó méretétől is, mindazonáltal lapunk hozzávetőleges becslése szerint az így visszafogott áru értéke, ha minden szállítmány áthaladt volna a határon, évente az ezermilliárd forintot is meghaladhatja. Ennek áfatartalma pedig több száz milliárd forint − csak az északi határszakaszon. Fontos megjegyezni, hogy ez csak elvi tétel, vagyis a kamionok leállásával nem kerül automatikusan ennyi áfa a költségvetésbe.

Az áfacsalással behozott termékek a Napi Gazdaság cikke szerint leginkább a nagy láncok raktáraiban landolnak. A lap ugyanakkor hozzáteszi, hogy nem minden láncra jellemzők az ilyen trükkök. Tipikusan olyan áruval lehet ezt a játékot megcsinálni, amely nem vagy nehezen nyomon követhető. Ilyen az ömlesztett termék, mint a cukor, a kávé, az étolaj, a liszt, a krumpli, az alma, a kutyatáp, de akár a tojás és a hús is. Persze nemcsak az élelmiszerrel lehet csalni, jellemző még a vasáru, a kavics, a sóder, a cement utaztatása is. Ebbe a kategóriába tartozott a közelmúltban a gabona és a fém is, ám ezek ma már fordítottan adóznak − vagyis az áfát nem az eladó fizeti be, hanem a vevő, így utóbbi nem tud nyerészkedni a visszaigényléssel, hiszen a befizetés is őt terheli.

A fehérgalléros bűnözők módszereiről bővebben a Napi Gazdaság mai számában, vagy a napi.hu-n olvashatnak.

Fotó: napi.hu