Pesti Srácok

A többség kormányváltást akar, miközben a Fidesz toronymagasan vezet

A többség kormányváltást akar, miközben a Fidesz toronymagasan vezet

Kevesebb mint egy évvel a parlamenti választások előtt ismét eléri az 50 százalékot a választási részvételüket biztosnak gondolók aránya. Az emberek nagy többsége azt szeretné, ha 2014-ben kormányváltás lenne, miközben a Fideszt a választani tudó biztos szavazók 45 százaléka támogatja - írja az MTI a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet legfrissebb jelentésének alapján. A kutatóintézet honlapján olvasható összegzés szerint két és fél éves hullámvölgy után éri el ismét az 50 százalékot a választási részvételüket biztosnak gondolók aránya, miközben a pártpreferenciával nem rendelkezőké másfél éve nem látott szintre, 33 százalékra csökkent. Az intézet szerint az év eleje óta alig történt számottevő változás a pártok támogatottságában. A honlapon található grafikon szerint a választani tudó biztos szavazók között a Fidesz 45, az MSZP 23, a Jobbik 15, az Együtt 2014-PM 10, az LMP 3, a DK 4 százalékon állt májusban. A Medián kutatása alapján ugyanakkor csupán minden harmadik válaszadó örülne annak, ha a jövő évi választások után a Fidesz kormányozhatna tovább, és ez a csoport nagyrészt egybeesik azzal a 31 százaléknyi válaszadóval, aki jónak értékeli az Orbán-kormány eddigi munkáját. Az emberek nagy többsége, 56 százaléka ezzel szemben azt szeretné, ha 2014-ben kormányváltás lenne - olvasható az összegzésben. Ez a csoport azonban még a lehetséges ellenzéki vezér személyét illetően is erősen megosztott, ám - miközben Mesterházy Attila egy hajszállal följebb került a politikusi népszerűségi listán - továbbra is valamivel többen vannak közöttük azok, akik Bajnai Gordont tartják alkalmasabbnak a vezetői szerepre. Bajnai Gordont a "kormányváltók" 35 százaléka tartja megfelelőbbnek az ellenzék vezetésére és 37 százalék miniszterelnöknek, míg a Mesterházy Attila MSZP-elnököt alkalmasabbnak gondolók aránya 30, illetve 29 százalék. A politikusok népszerűségi listáját változatlanul Áder János köztársasági elnök vezeti, őt Pokorni Zoltán, Orbán Viktor, Varga Mihály, Mesterházy Attila és Bajnai Gordon követi. A felmérést május 24. és 28. között készítette a Medián, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően plusz-mínusz 2-5 százalék.

Szöveg: MTI Illusztráció: Pctrs.network.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.