A kémügy titkosításának feloldását kezdeményezik
A volt titkosszolgálati vezetők ügyében született dokumentumok titkosságának feloldását kéri az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága az Alkotmányvédelemi Hivatal (AH) főigazgatójától. A testület levélben kéri az ügyben első fokon eljáró Debreceni Törvényszék bíráját, hogy tegye lehetővé a bizottság számára a betekintést az iratokba.
Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke a sajtónak azt mondta: a bizottság egyhangúlag szavazta meg, hogy az AH főigazgatója vizsgálja felül, mennyire indokolt az ügy titkosításának fenntartása.
Vadai Ágnes országgyűlési képviselő, a Demokratikus Koalíció (DK) politikusa a nemzetbiztonsági bizottság hétfői zárt ülése után azt mondta: tájékoztatást kaptak az úgynevezett kémügyben. A bizottsági ülés jegyzőkönyvének minősítése 2040. december 31-ig tart. A képviselő azt mondta, amit az állami szervek velük közöltek, az semmivel sem több tény, mint amit eddig lehetett tudni. Ellenben kiderült, hogy voltak megkérdőjelezhető nyomozati eljárási lépések - tette hozzá.
A DK politikusa a bizottsági ülésen javasolta, hozzák nyilvánosságra az érintettek valamennyi, az eljárási szakban tett vallomását, a vádiratot, a bírósági tárgyalás jegyzőkönyvét, valamint a hangfelvételt.
Vadai Ágnes arról is beszélt, hogy a bizottsági ülésen személyeskedő, olykor - megfogalmazása szerint - "tahó" hangnemben nyilvánultak meg egyes kormánypárti képviselők. Hozzátette: kezdeményezi, hogy a hétfői bizottsági ülés jegyzőkönyvét is hozzák nyilvánosságra.
Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja újságíróknak beszámolt arról, hogy az ülésen jelen voltak a katonai ügyészség, az AH, a Belügyminisztérium és a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársai is. Szerinte a bizottsági ülésen elhangzott tájékoztatás alapján egyértelművé vált, hogy alapos, széles körű ismeretekre épített nyomozás alapján emeltek vádat, majd ugyanilyen alapos és körültekintő mérlegelés alapján született meg az ítélet.
A bizottság rendkívüli, zárt ülése után a kormánypárti politikus - aki az ülés összehívásának kezdeményezői között volt - azt mondta: érződik, hogy a "maffiabaloldal kulcspolitikusai" borzasztóan idegesek attól, hogy előfordulhat, számon kéri őket az igazságszolgáltatás.
Vadai Ágnes szavaira reagálva Kocsis Máté azt mondta: a felháborodást nem az eljárásnak kellene kiváltania, hanem annak, hogy egy ilyen eset egyáltalán megtörténhetett. Példátlannak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy polgári titkosszolgálatokért felelős miniszter ebbéli minőségében kémügybe keveredett.
Az ügy, valamint a nemzetbiztonsági bizottság ülésén elhangzottak titkosságának feloldásával kapcsolatban azt mondta: "az nem járja, hogy a közvélemény egy ilyen fajsúlyú ügyről vajmi keveset tudhat meg".
A gyakorlat alapján Kocsis Máté egy-két hónapra tette a vizsgálat idejét, mert nagy terjedelmű dokumentumról van szó, amelyet át kell tekinteni. Hangsúlyozta, azt kell megvizsgálni, hogy a bírósági eljárásban van-e a minősítés fenntartását indokló lényegi információ.
A Debreceni Törvényszék katonai tanácsa július 5-én kihirdetett elsőfokú ítéletében Galambos Lajost a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért ugyancsak 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte.
Laborc Sándor volt NBH-főigazgató kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év - két évre felfüggesztett - börtönbüntetést kapott. P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék.
Az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították. Az ítélethirdetést zárt tárgyalás keretében tartották meg. A vádlottak ügyvédei elmondták: valamennyien fellebbeztek az ítélet ellen, így másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa elé kerül az ügy.
Szilvásy György a tárgyalást követően a MTI érdeklődésére annyit mondott, bizonyítékok nélkül ítélték el. Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője arról beszélt, hogy az ítélet indoklásának egyetlen szavával sem ért egyet. Amit Laborc Sándor terhére rónak ebben az ügyben, az véleménye szerint nem bűncselekmény. Az ügyvéd a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a per nem a nyilvánosság előtt zajlik. Reményét fejezte ki, hogy "még a mi életünkben" nyilvánosságra kerül a per anyaga.
A Központi Nyomozó Főügyészség Galambos Lajos, Szilvásy György és Laborc Sándor esetében az ítélet súlyosításáért, P. László esetében megalapozatlanság miatt, az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében fellebbezett.
mti
