Strasbourg szerint jogszerű volt a Gárda feloszlatása
A Magyar Gárda 2009-es feloszlatása után fordult Vona Gábor, a szervezet korábbi elnöke előbb a magyar bíróságokhoz, majd a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, mert szerinte jogszerűtlenül oszlatták fel az egyesületet. A strasbourgi bíróság keddi ítéletében kifejtette, hogy a félelemkeltés nem politikai véleménynyilvánítás, és „különösen a történelmi előzmények ismeretében" szükséges volt a Gárda feloszlatása.
2009-ben oszlatták fel a Magyar Gárdát, mert a rendezvényei, a katonás hangulat, a parancsszavak félelmet keltettek. Elsősorban a cigányok megfélemlítésére hivatkozott a magyar bíróság, amikor feloszlatta a szervezetet. A strasbourgi bíróság keddi ítélete szerint jogszerű volt a gárda feloszlatása, mert az valóban félelmet keltett a romákban, és a gárda rendezvényei túlmentek a demokratikus véleménynyilvánítás szabadságán.
„A Bíróság úgy véli, hogy az állam jogosult megelőző intézkedéseket hozni, hogy megvédje a demokráciát”, írja ítéletében az emberi jogi bíróság. Ezzel arra utalnak, hogy a gárda többször arra hivatkozott, hogy a rendezvényein soha nem sérült meg senki. A strasbourgi fórum szerint az állam nem köteles megvárni az agressziót, megelőző intézkedéssel meg is akadályozhatja azt.
Az emberi jogi bíróság nem fogadta el azt az érvelést sem, hogy az egyesület és a mozgalom két külön szervezet lett volna. Egyetértettek a magyar bíróságokkal, akik szerint „szimbiotikus” kapcsolat volt a két szervezet közt, az egyesület „alapította, működtette, irányította, finanszírozta mozgalmat”. Kiemelte a bíróság, hogy a mozgalom az egyesület bankszámláján keresztül kapott támogatásokat.
Bővebben erről itt olvashatnak.
Fotó: index.hu
