Laborc miatt elmaradhat a nemzetbiztonsági bizottság mai ülése
A Népszabadság megbízható forrásokból származó értesülései szerint az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának úgynevezett Portik–Laborc albizottsága az eredetileg mára tervezett ülésére meghívta Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját, de ő nem megy el. A bizottsági ülés elmarad.
Korábban a Magyar Hírlappal az albizottság LMP-s elnöke, Mile Lajos azt közölte, hogy politikusok meghallgatásával folytatják hátralévő munkájukat, körülbelül még tíz személyt idéznének a testület elé, de a neveket nem árulta el. A lap az országgyűlési képviselőtől azt is megtudta, az ügyben illetékes bírótól hivatalosan is megkapták az engedélyt, amely lehetővé teszi Portik Tamás beidézését, de ennek technikai részleteit még tisztázni kell. Mile Lajos arról nem beszélt a lapnak, hogy a mára tervezett ülésre meghívta Laborc Sándort is, aki levélben utasította el a bizottság előtt való megjelenést.
A Népszabadság értesülései szerint Laborc e levélben hivatkozik Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója – a nemzetbiztonsági bizottság tagja –egy a közelmúltban tett nyilatkozatára. MSZP-s képviselők ugyanis azt kezdeményezték, hogy az alkotmányügyi, illetve a honvédelmi és rendészeti bizottság ellenőrző albizottságai tartsanak együttes ülést arról, miként fordulhatott elő, hogy az ároktői banda házi őrizetbe került. Erre a felvetésre Kocsis Máté így reagált – idézzük –: „senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy politikai felhangú bizottsági vitában érdemi javaslatok születhetnek az esetleges jogszabályváltozással kapcsolatban, különös tekintettel az elmúlt napok politikai nyilatkozataira. (...) Nem tartjuk célravezetőnek azt sem, hogy egy politikai célokra felhasznált mindenféle ilyen albizottsági ülésen néhány képviselő politikai hisztériakeltésre használja fel ezt az ügyet.”
Laborc erre az idézetre hivatkozva állítja levelében, hogy épp Kocsis az, aki a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként a Portik–Laborc-találkozók kapcsán „az elmúlt bő egy évben alapvetően hozzájárult ennek a szakmai kérdésnek a politikai üggyé változtatásához”, amihez szerinte asszisztált az Alkotmányvédelmi Hivatal is.
„Az idő múlásával sincs okom megváltoztatni azt az egy évvel az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt személyesen is kifejtett álláspontomat, miszerint a politika és a média által sulykoltan Portik–Laborc-találkozóként elhíresült, a valóságban tisztán szakmai kérdésben jogszerűen és szakszerűen jártunk el. Kocsis Máté állítását igazoló bizottságuk ténykedésével összefüggően az eddig általam is tapasztaltak miatt nem kívánok eleget tenni a meghívásuknak, mert nem akarom részvételemmel szakmailag legitimálni azt a tevékenységet, amelyet ebben az ügyben, függetlenül a tényektől, politikai célokra használnak fel” – írja levelében Laborc Sándor.
Talán ennek az elutasításnak is köze van ahhoz, hogy Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s elnöke a Magyar Nemzettel azt közölte: a testület jövő keddi ülésén döntenek annak a Mile Lajos által jegyzett törvénymódosító javaslatnak a tárgysorozatba vételéről, amely nemzetbiztonsági kérdésekben érdemi információk birtokában lévő személyek számára kötelezővé tenné, hogy megjelenjenek a grémium előtt, és válaszoljanak az ott feltett kérdésekre. Az ugyanakkor tény, hogy a mára tervezett ülés elmarad.
Emlékeztetőül: az Alkotmányvédelmi Hivatal áprilisban oldotta fel a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója, és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára. A dokumentumok szerint 2008-ban két alkalommal találkozott egymással Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában. Április 30-án bejelentették, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága a Portik–Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottságot állít fel. A bizottság május 14-én tartotta meg alakuló ülését. Mile Lajos akkor azt mondta: a vizsgálódás első szakaszában áttanulmányozzák a kapcsolódó iratanyagokat. Ezt követően döntik majd el, kiket hallgatnak meg. A bizottság végig zárt üléseket tart, s munkájuk végén határoznak arról, hogy az elkészített jelentés lehet-e nyilvános.
Kocsis Máté, a bizottság fideszes tagja korábban azt mondta: javaslatot fog tenni arra, hogy az akkori politikai felelősöket – köztük Szilvásy György volt titokminisztert, és az akkori miniszterelnököt, Gyurcsány Ferencetis – hallgassák meg. Továbbá azt is kezdeményezi, hogy Gyurcsány Ferenc utódját, Bajnai Gordont is hallgassa meg a testület, mert – mint mondta – Laborc Sándor még az ő miniszterelnöksége idején is „munkálkodott”.
A rendelkezésekre álló dokumentumokból az derül ki, hogy Laborc Sándor két alkalommal találkozott Portik Tamással 2008 nyarán, mindkétszer nyilvános helyen, és mindkét beszélgetést rögzítették. Ennek azért van jelentősége, mert Laborc érvelésének fontos eleme, hogy ha ő valóban konspirációs szándékkal akar találkozni Portikkal, akkor azt nem egy közismert és nagy forgalmú helyen teszi, és nem készíttetett volna a megbeszélésekről hangfelvételt.
Forrás: nol.hu
Fotó: nol.hu
