Pesti Srácok

Orbán: ma is közénk lövetnének

Orbán: ma is közénk lövetnének

"1956-ban nem lehetett tovább tűrni, mert nem volt mire várni, mindenki érezte, hogy nincs tovább" - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Hősök terén tartott október 23-i ünnepségen, A szabadság napja elnevezésű állami rendezvényen. "Dicsőség a hősöknek!" - mondta a kormányfő. Szavai szerint október 23-én az egész szabad világ kalapot emel, és meghajtja fejét Magyarország és a magyarok előtt, akik nyílt harcot indítottak a kommunista rendszer ellen, amely akkoriban félelemben tartotta az egész szabad világot. "A magyar szabadságharcosok felfedték a világ előtt, hogy a kommunizmus ki- és megjavíthatatlan" - jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a kiállás, a bátorság és a nagyság dicsőségét hagyták örökül 1956 hősei. Azt mondta, '56 hősei szépek, bátrak és fiatalok voltak, mégis odaadták az életüket a mi szabadságunkért. "A sok fiatal, akit meggyilkoltak, bebörtönöztek, menekülésre kényszerítettek, értünk és talán helyettünk halt meg, került börtönbe, kényszerült emigrációba" - fogalmazott, hozzátéve: lemondtak a világról a világért, az emberekről az emberekért, az életről az életért. "Magyarországon azt köszönhetjük a hősöknek, hogy a magyar történelem legsötétebb korszakában, a szovjet megszállás alatt megőrizhettük a tartásunkat és felemelhettük a fejünket, mert ha titokban is, de volt mire büszkének lennünk" - hangoztatta a kormányfő. Hozzátette: a hősök győztek, ha meghaltak is, mert elérték, hogy utódaikra a diktatúra nyomasztó sötétsége helyett a kiállás, a bátorság és nagyság dicsőségét hagyták örökül.

A miniszterelnök szerint "ma ismét közénk lövetnének" azok, akik 2006-ban "puskákkal vadásztak ránk a pesti utcán". Arra figyelmeztetett: a magyar szabadságnak nemcsak hősei voltak, hanem árulói is. "Az összes forradalmunkat külföldről verték le", és mindig voltak olyanok, "muszkavezetők, pufajkások és vörösbárók", akik segítették a külső ellenséget - hangsúlyozta. Azután 2006-ban, ezen a napon "puskákkal vadásztak ránk a pesti utcán", és lovas rohamot vezényeltek, ami azért történhetett meg, mert azok kezében volt a kormányzati hatalom, akik gátlás nélkül felhasználták a fegyveres erőket saját népük ellen - mondta a miniszterelnök, aki szerint "ma ismét közénk lövetnének - jó esetben gumilövedékkel -, és megint ránk vezényelnék az állam erőszakszervezeteit". A miniszterelnök szerint Magyarország közeledik a valódi felszabadulás és a mindennapi szabadság felé. Kormánya a magyarok és a magyar szabadság érdekében hozott döntéseket; vitákat és összetűzéseket vállaltak, és sorra megnyerték azokat.

Lassan és biztosan be kell indítani a gépezetet - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a jövő év tavaszán esedékes parlamenti választásra utalva. "Nincs okunk kapkodni, de lassan és biztosan be kell indítanunk a gépezetünket, hadrendbe kell állítani csapatainkat, éppen úgy, ahogyan 2010-ben tettük. Készülődjetek, most befejezhetjük azt, amit 56-ban elkezdtünk" - buzdította a Hősök terén összegyűlt hallgatóságát a kormányfő. Szavai szerint nincs középút: "vagy felszabadítjuk magunkat, vagy nem leszünk szabadok". Aki nem a szabadságot választja a saját erejéből, annak a szolgaság lesz a végzete, "hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok" - zárta beszédét a szokásos fordulattal Orbán Viktor.

PestiSracok facebook image

Szöveg és fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.