Pesti Srácok

Vidnyánszky Attila: Nagyon komoly kultúrmaffia diktál

Vidnyánszky Attila: Nagyon komoly kultúrmaffia diktál

Úgy tűnik, még a hozzánk lojális lapok újságírói is igyekeznek megfelelni valamiféle külső elvárásnak. Alig találni kivételt. A színikritikusi körben nagyon komoly kultúrmaffia diktál. Pusztán arra volna szükség, hogy a színházban látottakról mindenki őszintén írja meg a véleményét, anélkül, hogy bármiféle elváráshoz igazodna - mondja Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója a Magyar Hírlapnak adott interjúban. Vidnyánszky szerint semmi értelme a másik oldallal folytatott vitának: "Olyannal, aki engem korábban lefasisztázott, nem ülök szívesen egy asztalhoz. Olyan mély ideológiai szakadék van közöttünk – és ők túlontúl egy irányba sorakoznak fel. De a kritikusok szakmai felkészültsége is nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. És ha őszinte akarok lenni, például a színháztörténész vagy a marketingszakember számomra egyértelműen értelmezhető szakma. A színikritikusi viszont önmagában nehezen definiálható."

Az igazgató a független társulatok finanszírozása körüli vitáról azt gondolja: "Ki az, aki nem kapott pénzt közülük, és hol van még olyan támogatási rendszer, ahol többet kapnának, mint nálunk? Több orosz művészbarátom hazaköltözött például Németországból – amely tizenöt éve még maga volt az előadó-művészeti Kánaán –, mert ott sincs már annyi pénz, mint korábban. A szlovákok, lengyelek, csehek, románok nem is igazán értik, hogy miről beszélünk, mivel náluk nem létezik ilyen finanszírozás. A legnagyobb baj ott van, hogy mindenféle tévhit, hazugság terjed velünk kapcsolatban a világban. Igencsak megkérdőjelezném az innovációt, a színházújító jelleget bizonyos »független« színházak kapcsán, amelyre hivatkozva érvelnek a legtöbbször. Emellett egyes meghatározó egyéniségeik a konkrét politikai állásfoglalásaikkal már régen túllépték a színházművészet kereteit. Lehet, hogy akkor nem a kulturális tárca által, hanem a pártok kasszáiból kellene őket finanszírozni. Még az is lehet, hogy így történik. (A témáról a PestiSrácok.hu is közölt interjút korábban.) Van az a négy-öt társulat legfelül, ők mindig is kaptak támogatást, most is. De hogy mi történik alul? Óriási dzsumbujt látunk. Én a személyre szabott kifizetéseknek nem vagyok híve, az inkubátorházaknak és a befogadóhelyeknek viszont igen. Na de azzal, hogy az egész független szférát mindenek fölé helyezzük, figyelembe se véve, hogy a színházba járó közönség kilencvennyolc százalékát nem ő szolgálja ki, nem értek egyet. Téboly, hogy annak idején minimális sajtóvisszhanggal be lehetett zárni például az ország legnagyobb színházát, az Erkelt, ahol esténként többen néznek színházat, mint az összes függetlenben együttvéve.”

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.