Pesti Srácok

Heller szerint Horthy valóságos démon volt

Heller szerint Horthy valóságos démon volt

Horthy „egy közepes, erkölcsileg igazán alantas, lelkiismeretre és bűntudatra képtelen alak, aki sem lovas szobrot, sem semmilyen elismerést nem érdemel”- monda Heller Ágnes filozófus Szombathelyen. Előadásának szavait a Nyugat.hu idézi. Heller Ágnes Horthy Miklóst egy olyan emberként jellemezte, aki „hatalmas pozícióba került, hatalmas árulások révén. Először elárulta a királyát, aki felkarolta, aztán elárulta a trónörököst. Horthy számlájára írhatjuk az első fajtörvényt, fél millió magyar zsidó deportálását, és százezer magyar katona halálát a keleti fronton. Ő léptette be az országot a háborúba, ahogy Trianon mögött is ő állt... Olyan ember volt, aki jó atyja volt a gazdagoknak, beleértve a pénzes zsidókat is, és hihetetlenül fütyült arra a 3 millió koldusra, akik az országban éltek. Ő volt Hitler utolsó előtti csatlósa” - fogalmazott a filozófus. Egy kérdésre válaszolva a közismerten független, elfogulatlan, szeplőtlen múltú Heller kijelentette: „A választásokkal kapcsolatban nagyon kétséges a válaszom, de azt mondom, hogy amíg élünk remélünk”.

A Jobbik a Gellért-téren építene szobrot Horthynak, amit a Fidesz meghatározó politikusa nem támogatna. Kövér László házelnök a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) nagyatádi szervezetének kerekasztal-beszélgetésén néhány napja elmondta: nem boldog a szoborállítás miatt, már csak azért sem mert gyerekkorában sokat vendégeskedett szociáldemokrata érzelmű nagyapjánál. Hozzátette azonban, hogy Horthy Miklósról nem könnyű ítéletet alkotni. „Van, aki azt látja, hogy félig van a pohár, mások azt, hogy félig üres... Azt el kell mondani, hogy mint háborús bűnös, nem volt eljárás ellene” – mondta a házelnök.

Fotó: Index

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.