Pesti Srácok

Képzetlen tűzoltók, elkerülhetetlen tragédiák?

Képzetlen tűzoltók, elkerülhetetlen tragédiák?

Nem képzik ki a hegyi mentésre a tűzoltókat - mondta a Blikknek Salamon Lajos, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnöke a Rám-szakadékba zuhant Kövecs Gergő halálával kapcsolatban. A Blikk a vezetőre hivatkozva azt írja, kiképzés nélkül küldték a tűzoltót a szakadékhoz. A bulvárlap szerint a tűzoltók egymás között arról panaszkodnak: sem a felszerelésük, sem pedig a tudásuk nem alkalmas arra, hogy a péntekihez hasonló, nehéz terepen mentsenek. „A magasból-mélyből való mentés olyan különleges képzés, amit egy "sima", állományban lévő tűzoltó nem kap meg” – magyarázta az elnök a Blikknek.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hétfőn nyilvánosságra hozott szakmai vizsgálata mást sugall. A jelentés szerint a tűzoltók a szabályoknak megfelelően jártak el, és mind a tűzoltók felkészítése, mind a védőfelszerelés megfelelő volt. Bérci László dandártábornok szerint a baleset akkor történt, amikor épp fix kikötési pontot kerestek a sérült felhúzásához. Ezért nem volt még kötél a szerencsétlenül járt tűzoltón. Bérci szerint minden tűzoltót felkészítenek a kiképzés során ilyen jellegű mentési feladatok elvégzésére, és rendelkeznek az ehhez szükséges eszközökkel, mentőövvel, karabinerrel és kötelekkel is. Vagyis nem igazak azok a sajtóhírek, amelyek ennek az ellenkezőjét állítják – mondta.

Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.