Pesti Srácok

Apokalipszistől tartanak Oroszországban

Apokalipszistől tartanak Oroszországban

Két nap, két gyilkos terrorakció - könnyen lehet, hogy Moszkvában, vagy Szocsiban megtörténik hamarasoan az, ami a New York-i ikertornyokkal történt. Két nap alatt kétszer is robbantottak Volgográdban. A merénylők valószínűleg szélsőséges muszlimok, akik a kaukázusi orosz uralom ellen küzdenek. Orosz terrorelhárítók szerint könnyen elképzelhető, hogy csak altatni próbálnak, és egy nagyobb akcióra készülnek a februári szocsi olimpián. A merényletek mögött feltehetőleg Putyin egy régi nagy ellensége áll - írja az Origó. Két hónap alatt harmadszorra követtek el hétfőn robbantásos merényletet az oroszországi Volgográdban, ebből az utolsó kettőt 24 órán belül. A vasárnap a város főpályaudvarán, illetve hétfőn egy trolibuszon felrobbant bombák több mint 30 embert öltek meg. Az orosz sajtó szerint Volgográd könnyű célpont. Amíg Szocsiban és környékén 40 ezer főnyi különleges rendőri erőt állomásoztatnak, és számos csúcstechnológiás eszközt és szigorú intézkedést alkalmaznak, addig a Volgográdhoz hasonló városokra azonban nem fordítanak olyan nagy figyelmet a hatóságok. Andrej Szoldatov, az Agentura.ru orosz titkosszolgálatokkal és biztonságpolitikával foglalkozó lap szerkesztője nem tartja kizártnak, hogy a volgográdi és más hasonló támadások a figyelemelterelést szolgálják. A szélsőségesek valójában egy nagyszabású akcióra készülnek, és a mostanihoz hasonló merényletekkel csak a hatóságokat igyekeznek félrevezetni - mondta a Christian Science Monitor amerikai lapnak. Szerinte „nincs okunk hamis illúzióba ringatni magunkat, hogy Moszkva vagy Szocsi biztonságban van, csak azért, mert most Volgográdra csaptak le."

A merényletsorozat mögött feltehetően Doku Umarov csecsen hadúr áll. Az oroszok elleni gerillaháborúnak Umarov lett a fő alakja, ő az általa kikiáltott kaukázusi emírség vezetője, akinek a megölésére eddig hiába szerveztek akciókat, és hiába keltették halálhírét. Ő az utolsó jelentős, még aktív csecsen lázadók egyike, akinek a háború és a terrorcselekmények a lételeme. Nevéhez több súlyos terrortámadás köthető: a 2010 márciusában a moszkvai metróban elkövetett öngyilkos merénylet - amelyben 39 ember halt meg -, vagy a 2009 novemberi vonatrobbantás, amely 26 ember életét oltotta ki a Moszkva-Szentpétervár vonalon. A mostani volgográdi merényleteket egyelőre nem vállalta magára az Oroszország Bin Ladenjének is nevezett hadúr. Umarovról és karrierjéről bővebben itt olvasható.

Fotó: Origo. A teljes cikk itt olvasható.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Kicsoda Veszprémi Jimmi, aki az energolosoknak is dolgozott egy bűnbánó pentító vallomása szerint? (videó)

Az alvilág titkai 2025 április 6.
Elfogta a rendőrség Veszprémi Jimmit, valamint három másik olyan gyanúsítottat, akik összefüggésbe hozhatók a '90-es évek leszámolásos, valamint olajos ügyeivel. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) nyomozói nem adják fel, az el nem évült ügyekben folyamatosan kutatják a bizonyítékokat. A történtek alapján kimondható: az elmúlt hónapokban újabb bizonyítékok kerültek elő a leszámolásos maffiaügyekben. Vélhetően újabb pentítók szólalhattak meg. Kicsoda Veszprémi Jimmi, akire már 2000-ben rávallott egy maffiózó?

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)