Pesti Srácok

Izsák: Miért nem szűrik ki az őrült zsarukat?

Izsák: Miért nem szűrik ki az őrült zsarukat?

Alaposabb pszichológiai teszttel meg lehetett volna előzni az izsáki tragédiát? - teszi fel a kérdést a Blikk a közismert gyilkossággal foglalkozó cikkében, A Bara Józsefet (+47) agyonverő két zsarunak, B. Viktornak (27) és B. Csongornak (29) is rendszeresen részt kellett vennie a rendőrségi állomány számára kötelező időszakos pszichológiai alkalmassági vizsgálatokon, mégsem tűnt fel senkinek közveszélyes agresszivitásuk - írja a bulvárlap. A vádirat szerint legalább öt alkalommal bántalmaztak őrszobára bevitt, hátrabilincselt kezű áldozatokat, ámokfutásuknak csak Bara József halála vetett véget. A rendőrségnél végzett pszichológiai alkalmassági vizsgálatok rendjét rendelet szabályozza. Ez hivatott kiszűrni a rendőrségre jelentkezők közül azokat, akiknek pszichés problémáik vannak, túlságosan agresszívak, viselkedésük deviáns, vagy képtelenek megküzdeni a stresszel. B. Viktor és B. Csongor esetében is erős a gyanú, hogy a felsorolásból egy vagy több kizáró oknak nem felelnek meg, azaz nem viselhettek volna egyenruhát. Természetesen elképzelhető az is, hogy felvételük idején mindkét zsaru megfelelt a pszichológiai teszteken (mindketten nagyjából 10 éve űzték a szakmát), csak a rendőri munkával járó stressz viselte meg az idegeiket. A rendszeres ellenőrzések célja viszont éppen az, hogy az ilyen eseteket is kiszűrjék. A teljes cikk itt olvasható. Fotó: Népszava

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.