Pesti Srácok

Magyar Bálint, az igazság bajnoka: Magyar polip

Magyar Bálint, az igazság bajnoka: Magyar polip

Ki tudhatna többet a maffiaállamról, mint egy volt SZDSZ-es? Akár ez a kérdés is felmerülhet az emberben, ha Magyar Bálint új "tanulmánykötetére" gondol. A volt szabad demokrata politikus Magyar polip címmel jelentetett meg tanulmánykötetet, amely a Népszabadság szerint az eddigi „legátfogóbb összegzése Orbán Viktor rendszerének, s mindannak, ami abból következik”. A szerzővel a napilap készített interjút. „A maffiaállamban nincs szükség véres erőszakra, ezt helyettesíti az állam – mondta a Népszabadságnak a politikus. – Amikor például a Fidesz első kormányzása idején meg akarták kaparintani a BÁV-ot, s a tulajdonos nem akarta eladni, akkor egy másik érdekeltségében, a hoteljeiben a rendőrség éjszakai razziákat tartott. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy addig fognak razziázni, amíg az üzletmenetet tönkre nem teszik. Az illető eladta az államnak a BÁV-ot, amit a fogadott család körében utána privatizáltak. Ez az, amit tranzitállamosításnak hívunk. Csak azért államosítanak valamit állami kényszer segítségével, hogy a magántulajdont a saját érdekrendszerbe csatornázzák át. Ez annyiban különbözik a klasszikus maffiától, hogy nem a fizikai erőszak, hanem a közhatalom eszközével élnek, amelynek része a köztársasági elnök, a parlament, az Alkotmánybíróság, az adóhivatal, az ügyészség, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és természetesen az általuk uralt média”.

Magyar Bálint az interjúban - igaz, eléggé finoman - de önkritikát is gyakorolt. „Nem volt szükségszerű a jelenlegi rendszer kialakulása. A tanulmánykötet arról is szól, hogy mi minden vezetett idáig, például a szocialista-liberális kormányzás hibái és összeomlása nélkül ez a hatalom nem tudott volna létrejönni – fejtegette. – A fennmaradása sem szükségszerű. Ez a kormány leváltható. Néhány hónappal ezelőtt a választópolgárok több mint fele kormányváltást akart. Ugyanakkor azt a kérdést is feltették nekik, hogy vajon melyik párt nyeri meg a választásokat. Ötvenvalahány százalék szintén a Fideszt nevezte meg. Ez azt jelenti, hogy van társadalmi igény a változásra, de nincs alany, amelyik beteljesíthetné ezt az igényt. Ez a demokratikus ellenzéki erők deficitje. Képtelenek olyan formációban felállni, amelyről a kormányváltást kívánó polgárok elhiszik, hogy van esélyük a maffiakormánnyal szemben”.

A teljes cikk itt olvasható. Fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.