Mandela: Királyi sarj, terrorista, fogoly, elnök
Meghalt Mandela. Az Index remek képösszeállítással (is) emlékszik a dél-afrikai államférfire. „95 éves volt. Otthonában kezelték tüdőfertőzéssel. Királyi sarj, terrorista, fogoly, elnök: Mandela sok szerepet betöltött életében. Egy hányattatott sorsú, örökké emlékezetes államférfi életrajza”. A teljes képsorozat itt megtekinthető.
Az Origo szerint „Mandelára egy egész nemzet az apjaként gondolt, és bár már tíz évvel ezelőtt visszavonult, sokak szemében ő volt a garancia az ország problémáinak legyőzésére. Halála után rázós korszak jöhet Dél-Afrika életében”. Dél-Afrika első fekete elnöke 1918-ban született. Az egyetemről már két év után kizárták, mert diáktüntetéseken vett részt. 1944-ben lépett be a feketék jogaiért küzdő Afrikai Nemzeti Kongresszusba (ANC). 1964-ben bíróság elé kellett állnia, szabotázzsal vádolták, és azzal, hogy terrorcselekményben vett rész. Életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, és végül 27 évet töltött börtönben. 1990-ben bocsátották szabadon, ezzel véget ért az apartheid rendszer is Dél-Afrikában. Három évvel később megkapta a Nobel-békedíjat, egy évre rá pedig elnökké választották. Egy ciklust töltött el az elnöki poszton, majd a politikától visszavonulva a jótékonysági alapítványa ügyeit egyengette. Bár az elmúlt évtizedben kerülte a nyilvánosságot, fontos szerepe volt abban, hogy Dél-Afrika rendezhette meg a 2010-es labdarúgó-világbajnokságot.
Nelson Mandela egészen elképesztő tartással és emberséggel élte le a börtönéveket – írja az Origo. Önéletrajzában, a Long Walk to Freedom (Hosszú út a szabadságig) című könyvben így emlékszik vissza a Robben Islanden eltöltött hosszú időre: „Reggelenként kisétáltam az udvarra, és ott minden élőlény, a sirályok és a barázdabillegetők, a fák és még a kósza fűszálak is mintha mosolyogtak és ragyogtak volna a napfényben. Ezek voltak a pillanatok, amikor még a világnak ebben a kicsi és elzárt szegletében is megláttam a szépséget, és tudtam, hogy a népem egy napon szabad lesz”.
Fotó: Index. Az Origo cikke itt, az Indexé itt és itt olvasható.
