Pesti Srácok

Paksi bővítés: törvényjavaslat és tüntetés

Paksi bővítés: törvényjavaslat és tüntetés

A kormány nevében Varga Mihály pénteken délután benyújtotta az Országgyűlésnek a paksi erőmű bővítését is tartalmazó törvényjavaslatot. Az oroszok két blokkot építenek majd tíz év alatt, ehhez tízmilliárd eurós kölcsönt veszünk fel rá tőlük harminc évre. A bővítést a kormány az évtized üzletének nevezte, míg az ellenzék eladósodásról beszél. A kormány szerint a beruházás negyven százalékát magyar vállalkozások végezhetik. Ez a Fidesz szerint tízezer munkahelyet teremthet, és egy százalékkal növelheti a GDP-t.

A parlament még 2009-ben döntötte el, hogy bővítik a paksi atomerőművet. A bővítést az indokolja, hogy 2030-ban a jelenleginél várhatóan 30 százalékkal több áramra lesz szüksége az országnak. A mostani paksi blokkok élettartama viszont 2032 és 2037 között lejár, azokat már nem lehet sokáig használni. Az új blokkok 2030-ban kezdhetnek üzemelni, így a döntés 2085-ig meghatározza, hogy miből és hogyan termel villamos áramot Magyarország.

Február elsején, szombaton civil tüntetés lesz a budapesti József nádor téren, délután fél négykor. A tüntetés neve: NEM a Paksi paktumra! A tüntetésen az Energiaklub, a Greenpeace Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége is részt vesz. Az aláírók szerint az olcsó paksi áram mítosz, a beruházás csak a jelenleginél lényegesen magasabb energiaárak mellett térülne meg, tehát az energia ára, illetve az adóterhek biztosan emelkednének. A civil szervezetek levelükben arra is kitértek, hogy a súlyos kockázatok a fukusimai katasztrófa óta az uniós országok többségét elriasztják új atomerőművek építésétől, mások pedig bezárják a régieket.

Fotó: Mno

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.