Pesti Srácok

Munka nélkül gazdagodhattak Gyurcsányék

Munka nélkül gazdagodhattak Gyurcsányék

Nem lehet megállapítani, voltak-e valós teljesítések, és azok a díjazással arányban álltak-e – többek között ezt állapította meg az a felügyelőbizottsági jelentés, amely a paksi atomerőmű és a Gyurcsány Ferenchez köthető Agóra Kft. közti 1997–98-as tanácsadói szerződéseket vizsgálta - írja a Magyar Nemzet arról a paksi tanácsadásról, amelyért nyolcvanmilliót fizettek a politikus cégének. A napilap szerint egy 1999-es fb-határozat „különösen elmarasztalhatónak” minősítette az erőmű szerződéskötési gyakorlatát többek között az Agóra-megállapodás miatt. Bár a bukott miniszterelnök ma már ellenzi a bővítést, ám akkoriban a cége havi nyolcmillió forintot vett fel a bővítés népszerűsítéséért.

A tanácsadás megtörténtének ténye sem állapítható meg annak a szerződésnek a kapcsán, amelyet a Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozó Agóra Marketing Kft.-vel kötött 1997-ben, illetőleg 1998-ban a Paksi Atomerőmű Rt. akkori vezetője, Szabó József – ez derül ki az erőmű felügyelőbizottságának (fb) a Magyar Nemzet birtokába került vizsgálati jelentéséből. Az 1999. január 29-i keltezésű dokumentum többek között rámutatott: „A még 1997-ben kötött, majd 1998-ban meghosszabbított szerződés II. pontja alapján nem ítélhetők meg, és így nem kérhetők számon a megbízott konkrét feladatai. A »Megbízó távlati céljaihoz kapcsolódó közvélemény-formáló tevékenység« túl általános, nagyon sok minden beleférhet.” A jelentés szerint azért is különösen fontos lett volna a konkrét feladatmegjelölés, mivel a havonta, átalányszerűen fizetett nyolcmilliós megbízási díj „nagy volumenű, igényes” munkát sejtetett. Az fb úgy találta: a szerződés alapján teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy ez a havi nyolcmilliós apanázs arányban állt-e a feladattal. Azt azonban így is megállapították, hogy e tevékenységi körben a szerződéses összeg „magasnak tűnik”.

A teljes cikk itt olvasható. Fotó: MNO

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.