Jelentett a bizottság: Portik hasznos informátor volt, Laborcz hibázott

Több mint ötórás vita után konszenzussal fogadta el a Portik–Laborc-találkozók hátterét és körülményeit vizsgáló Mile Lajos (LMP) vezette vizsgálóbizottság a jelentését, amit majd teljes egészében nyilvánosságra hoznak. Mile szerint az egyik álláspont szerint a találkozóknak kimondottan szakmai indokaik voltak, a másik megközelítés azt hangsúlyozta, hogy politikai indíttatásból került sor ezekre a találkozókra. Mile Lajos azt mondta, a jelentés elkészítésekor kizárólag a tényszerűségre szorítkozott, nem kívánt sem feltételezéseket, sem felesleges következtetéseket levonni, s próbálta távol tartani magukat attól, hogy kampánydokumentum szülessen. A vizsgálóbizottság egyebek között azt állapította meg, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnak feladat- és hatáskörébe tartozott figyelni és megakadályozni a szervezett alvilág beépülési és befolyásolási kísérleteit a rendvédelmi szervekbe, a bíróságokba és az ügyészségekbe, valamint a politikai szférába. Laborc Sándornak, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatójának találkozója azért jött létre Portikkal, mert a ’90-es évek olajügyeiről elhíresült Energol egykori igazgatója, aki egy időben első helyen szerepelt a rendőrség TOP 100-as körözési listáján, információkat ígért egyes rendőri vezetők és az alvilág kapcsolatairól. Ezért a találkozó nem volt ellentétes az NBH feladat- és hatáskörével.

A jelentés szerint a találkozó az NBH felügyeletét ellátó Szilvásy György miniszter tudtával és kezdeményezésére jött létre. A találkozót az NBH a belső normáknak megfelelően készítette elő, majd a 2008. június 23-i és a három nappal később megtartott második találkozón keletkezett információkat továbbadták a hatóságoknak. A bizottság megfogalmazása szerint Laborc Sándor főigazgató részéről „óriási hiba” volt az is, hogy a beszélgetések során a Portik Tamás által megfogalmazott politikai természetű kijelentésekkel szemben nem volt elég elutasító. A vizsgálat során azonban semmilyen adat, információ nem jutott a bizottság tudomására arról, hogy a Portiktól származó információkat az NBH feladat- és hatáskörén túlmutató, jogellenes célra használta volna fel – tette hozzá a testület elnöke. Mile Lajos azt mondta: a rendelkezésre álló dokumentumok megerősítették, hogy az NBH volt vezetője és Szilvásy György is hasznos informátorként tekintett Portik Tamásra. A beszélgetés jellege, a kontextus azt sem zárja ki, hogy bizonyos mértékig politikai szándékok, elképzelések is motiválták a két találkozót – közölte.

A fideszes Kocsis Máténak az ülés szünetében azt mondta, a találkozót az NBH a belső szabályoktól eltérően kezelte és, hogy a Portik–Laborc-ügy momentumai azt a gyanút erősítik, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette kormányok idején a titkosszolgálatokat akár az alvilággal karöltve is, politikai célokra használták fel. Az MSZP-s Harangozó (akinek kínos ügyeiről többször is beszámoltunk például itt és itt) szerint sem volt szó politikai célról. A bizottság azt is hibának értékelte, hogy a találkozón az NBH képviseletében maga a főigazgató, Laborc Sándor vett részt, és hogy a Portikkal való beszélgetéseket nyilvános helyen tartották. Így túl könnyű volt lebukni?

A Magyar Nemzet cikke itt, a Népszabadságé itt, Origoé pedig itt olvasható. Fotó: MTI