Pesti Srácok

Pert bukott az NFA, nyilvánosak lesznek a földszerződések

Pert bukott az NFA, nyilvánosak lesznek a földszerződések

A két éve húzódó ügy lezárultával megismerhetővé válik az állami földszerződések háttere - írja a Népszabadság, ugyanis a kedden kézbesített, immár megfellebbezhetetlen ítéletében a Kúria úgy döntött, az állami földhaszonbérletekkel kapcsolatos összes pályázatot, bírálatot és adatot ki kell adnia a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek a Párbeszéd Magyarország képviselője, Szabó Rebeka számára. Utóbbi az összes megkapott adatot nyilvánosságra fogja hozni. Szabó - még az LMP színeiben - 2012 márciusában kikérte a földalapkezelőtől az állami földbérlet-pályázatokkal kapcsolatban a rangsorolási szempontokat, az értékelések eredményét, a bírálók nevét, a nyertesek és a bérbe adott földek adatait, valamint a haszonbérleti szerződés fő paramétereit (időtartam, bérleti feltételek, bérleti díj stb.). Az NFA viszont elutasította a kérést, többek között arra hivatkozva, hogy az adatok nyilvánosságra kerülése személyiségi jogokat sértene, és nehezítené a szervezet működését. Bár a bíróság első- és másodfokon (utóbbi esetben jogerősen) is kimondta, hogy a kért információk közérdekű nyilvános adatnak számítanak, az NFA a dokumentumok átadása helyett felülvizsgálati kérelemmel fordult a kúriához.

Amint a Népszabadság emlékezett, 2013 őszén bilincsben vitték el a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnökhelyettesét és három bűntársát a földalapú támogatásokkal kapcsolatos visszaélések miatt, néhány hétre rá pedig távozni kényszerült az NFA elnöke, Sebestyén Róbert is – hivatalosan nem a földpályázatok miatt, de a valóságban aligha függetlenül a botrányba fulladt pályáztatástól - írja a lap. A most megnyert per során mindvégig Schiffer András, az LMP jelenlegi társelnöke képviselte ügyvédként Szabót.

A teljes cikk itt olvasható. Fotó: Nol.hu

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.