Pesti Srácok

Bölcskei Gusztáv: „A legyőzhetetlennek tűnő akadályt Isten eltünteti az útból”

Bölcskei Gusztáv: „A legyőzhetetlennek tűnő akadályt Isten eltünteti az útból”

Húsvét csodálatos üzenete, hogy Isten eltünteti az akadályokat az útból – jelentette ki Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök vasárnap a Debreceni Református Nagytemplomban. A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnapi igehirdetésében arra utalt, hogy Isten eltüntette Jézus sírja elől a hatalmas zárókövet, s ezzel hozzáférést adott a feltámadott, élő Krisztushoz, kifejtette: húsvét csodálatos üzenete, hogy „a legyőzhetetlennek tűnő akadályt Isten eltünteti az útból”. Bölcskei Gusztáv arról beszélt, hogy mindenkinek az életében előbb vagy utóbb eljön az a bizonyos kő, amelyet nem tud elmozdítani, ott tornyosul előtte a probléma, amelyet nem tud megoldani. „Isten nem azt akarja, hogy „áldozatai, kifosztottjai legyünk a világnak”, húsvét azt üzeni, senki ne legyen áldozat. Bölcskei Gusztáv igehirdetésében fontosnak nevezte az élet nagy kérdéseinek megoldásához Jézus megtalálását, és ő „segít a teher hordozásában”.

Nem felel meg a helyzet a klasszikus demokrácia kritériumainak

Bölcskei a Reformatus.hu-nak adott interjúban a hazai politikai viszonyokról azt mondta: „Azt aláírom, hogy ami ma Magyarországon látható, nem felel meg mindenben a klasszikus liberális demokrácia kritériumainak, és a politikailag korrekt beszéd követelményeinek sem. De nem vagyok meggyőződve arról, hogy a fekete-fehér szembeállítás, a magasabb és alacsonyabb rendűekre való szétosztás mindenben megfelel a valóságnak”. Hozzátette: „nem szeretném, ha a hasonló megszólalásaim után csak akkor lennék jó fiú, ha azt mondhatnák, na, ez a püspök jól odamondott a kormánynak. De az sem lenne jó, ha csak azt tudnám mondani, hogy el a kezekkel Magyarországtól és minket mindig mindenki csak bánt. Ezzel sem megyünk semmire, erre a sokat szapult Európában egyre kevésbé vevő”.

PestiSracok facebook image

Se a kormánytól, se a Mazsihisztől nem kaptak választ

A holokauszt-emlékévvel kapcsolatban a püspök közölte: a Keresztyén-Zsidó Tanács ülése után közleményt juttattak el a kormánynak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) és a nemzetközi zsidó-keresztyén tanácsnak, amelyben arra kérték az érintetteket, hogy „az elkendőzést, bűnbakkeresést egyaránt félretéve” üljenek le egymással tárgyalni. Hozzátette: választ sehonnan nem kaptak. Nagyon fontosnak nevezte, hogy a nagy megemlékezések és a közvéleményt foglalkoztató ügyek rendezése mellett (utóbbival, mint jelezte, a Szabadság téri német megszállás áldozatainak emlékművére és a Sorsok Házára utalt) - legyenek helyi szintű emlékezések és emlékeztetések, mert „ezt a feladatot helyettünk nem fogja elvégezni senki”.

Hegedűs Loránt ügyéről

Hegedűs Loránt református lelkész ügyéről Bölcskei Gusztáv az interjúban azt mondta, a református egyház álláspontja világos: az antiszemitizmus olyan bűn, amely a keresztyén etikával, tanítással nem egyeztethető össze. „Az már sok kritikával illethető, bonyolult folyamat”, ahogy az egyházi bíróságok működnek. Néha elfelejtkeznek arról, hogy az egyházi bíráskodás célja nem lehet más, mint az egyház jó rendjének, az egyházi élet tisztaságának megőrzése, helyreállítása - jelentette ki, hozzátéve: felmerül az is, nem lenne-e egyszerűbb ezt olyan berendezkedéssel megvalósítani, amelyben ez gyorsan megtehető.

A debreceni Horthy-emléktábla nem zavarta a Mazsihiszt

Bölcskei beszélt a debreceni Református Kollégiumban tavaly újraavatott Horthy-emléktábláról is, és elárulta, hogy abban az ügyben egyeztetett a Mazsihisszel. Mint fogalmazot: „nem vertem nagydobra, de akkor egyeztettem többek között a Mazsihisz elnökségével is arról, hogy okoz-e számukra ez a tábla-visszahelyezés bármilyen problémát. A válasz az volt, hogy ez az égvilágon semmi gondot nem jelent”.

Forrás: MTI, Magyar Nemzet, Népszabadság, fotó: Magyarkurir.hu

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.