Erdő Péter: a feltámadás azt is üzeni, hogy nincs feloldhatatlan ellentét

A feltámadásnak az is az üzenete, hogy nincs feloldhatatlan ellentét, nincs jóvátehetetlen bűn, nincs felesleges ember vagy közösség - mondta Erdő Péter bíboros az esztergomi bazilikában húsvétvasárnap tartott szentmiséjén.

"A feltámadt Krisztus így köszönti tanítványait: békesség veletek! Ez a béke Isten szeretetének mindent átfogó rendje. A feltámadás fényében már nincs feloldhatatlan ellentét, nincs jóvátehetetlen bűn, nincs felesleges, jelentéktelen ember, közösség, nép vagy család. A halálon túl is bízhatunk Istenben" - jelentette ki a bíboros.

Arra hívta fel a hívek figyelmét, hogy húsvét alkalmával legyenek társai a feltámadásnak örülő tanítványoknak, kezdjenek új életet, amelyet ők akkor elkezdtek, és amely az egyház élete, a találkozás Jézussal.

Erdő Péter szólt arról: minden evangélium egybehangzóan állítja, előbb volt a feltámadás ténye, és azután a megértése annak, hogy így teljesülnek be az Ószövetség jövendölései.

A fiatal Szent János, aki Péterrel együtt elsőként belépett az üres sírba - mondta bíboros -, megértette, hogy mit jelentett a gondosan összehajtott lepel, anélkül is, hogy a Megváltóval újra találkozott volna. Péter már ekkor hinni kezdett a feltámadásban.

A hit Isten kegyelmi ajándéka, ezt tanítja, vallja az egyház - hangsúlyozta Erdő Péter.

Azt mondta: "úgy látszik, a hit nemcsak a személyes találkozás meggyőző ereje által alakulhat ki az emberben, hanem Isten kegyelmi ajándéka. Ezt tanítja, ezt vallja azóta is az egyház."

Az üres sír mindenki számára lényeges jel volt - mutatott rá Erdő Péter. Hozzátette: "bennünket is arra hív Krisztus, hogy ezt a tanítványt kövessük, mert mi is látjuk az üres sírt, de élő testi valóságában, itt a Földön, nem találkozunk felismerhető alakban Krisztussal."

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe; a keresztény világ húsvétvasárnapján Jézus feltámadását ünnepli, e napon világszerte ünnepi miséket, istentiszteleteket tartanak.

Húsvétkor a keresztény világ annak állít emléket, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta a hívőket bűneiktől, így hitük szerint az üdvösségre, az örök életre vezette őket.

Húsvéttól egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia.

Bölcskei Gusztáv: Isten eltünteti az akadályokat

Húsvét csodálatos üzenete, hogy Isten eltünteti az akadályokat az útból - jelentette ki Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök vasárnap a debreceni Református Nagytemplomban.

A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke húsvétvasárnapi igehirdetésében arra utalva, hogy Isten eltüntette Jézus sírja elől a hatalmas zárókövet, s ezzel hozzáférést adott a feltámadott, élő Krisztushoz, kifejtette: húsvét csodálatos üzenete, hogy "a legyőzhetetlennek tűnő akadályt Isten eltünteti az útból".

"Isten hozzáférést ad nekünk is", és ezzel jelzi, hogy "az ő kegyelmes, irgalmas szeretetéből vagyunk" - hirdette a püspök.

Bölcskei Gusztáv arról beszélt, hogy mindenkinek az életében előbb vagy utóbb eljön az a bizonyos kő, amelyet nem tud elmozdítani, ott tornyosul előtte a probléma, amelyet nem tud megoldani.

Isten legyőzi a legyőzhetetlennek tűnő akadályt, teremtő lelkének egyszerűségével a hihetetlennek tűnő dolgokat is elrendezi - összegezte a húsvét üzenetét Bölcskei Gusztáv.

A református püspök szerint Isten irgalmas szeretete azt is üzeni, hogy "Isten nem kőszívű".

"A kőszívű ember fiaiból egynek fel kellett áldoznia magát, hogy a többiek élhessenek" - mondta, majd hozzátette: "nekünk nem kőszívű Istenünk van".

Húsvét örömüzenete, hogy "hozzáférésünk van a feltámadott Krisztushoz" - jelezte a magyarországi református egyházfő, majd kijelentette: Isten nem azt akarja, hogy "áldozatai, kifosztottjai legyünk a világnak", húsvét azt üzeni, senki ne legyen áldozat.

Bölcskei Gusztáv igehirdetésében fontosnak nevezte az élet nagy kérdéseinek megoldásához Jézus megtalálását, és ő "segít a teher hordozásában".

A húsvétvasárnapi istentisztelet úrvacsoraosztással fejeződött be a debreceni Református Nagytemplomban.

Gáncs Péter: a meglepetések ünnepén a feltámadásra emlékeznek a híve

Húsvét a meglepetések ünnepe, amikor a keresztények Jézus váratlan feltámadását ünneplik - mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap a budapesti Deák téri evangélikus templomban.

Az elnök-püspök felhívta a figyelmet arra: Jézus születésének - amelyet karácsonykor ünneplünk - helyszínét és időpontját az ószövetségi próféciákból lehetett tudni, de Jézus feltámadására még az apostolok sem számítottak. A feltámadás váratlanságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy még a sírrablást megakadályozandó odaállított őrök és a tanítványok is átaludták a feltámadás hajnalát.

Az ószövetségi Jónás történetét felelevenítve elmondta: a próféta kilátástalan helyzetből szabadult a cethal gyomrából, ahogy Jézusnak is kilátástalan volt a helyzete a sírjának helyet adó sziklaszirt gyomrában, de mindketten feltámadtak.

Az evangélikus elnök-püspök szólt arról, húsvét ajándéka az, hogy újra meg lehet szólítani Istent, és húsvét a felszabadulás ünnepe is, amikor "elindulunk, hogy magával Jézussal kerüljünk kapcsolatba", akinek az imádság jelentette azt a szabadságot, hogy a kereszten is tudott bűnbocsánatért imádkozni.

Gáncs Péter kiemelte: Jézust feltámadása után sebeiről ismerték fel tanítványai, akik "végképp nem számítottak erre a meglepetésre". Rámutatott: "a mi személyes újjászületésünk jele, ha meg tudjuk szólítani az Istent", Jónás pedig valójában akkor szabadult ki a cethal gyomrából, amikor "a hal börtönében belátta, hogy Istenhez kiálthat".

Prédikációjában megjegyezte: az imádság a halálnak és a feltámadásnak a misztériuma, "aki imádkozik, szinte olyan, mintha meghalt volna", az imádságból való felemelkedés pedig megfeleltethető a feltámadás csodájával, ami jelzi: "az Úrtól jön a szabadulás".

Emlékeztetett arra: az emmausi tanítványok, miután felismerték Jézusban tanítójukat, azt kérték tőle, maradjon velük, és Tamás apostol is "akkor szabadult fel", amikor leborult Jézus előtt, és azt mondta: "én Uram, én Istenem". Péter apostol pedig akkor lett méltó arra, hogy Isten küldöttje legyen, amikor azt mondta Jézusnak: "Uram, te tudod, hogy én szeretlek" - fogalmazott.

Gáncs Péter azt mondta: Jézus nem azért jött vissza, hogy bosszút álljon vagy ünnepeltesse magát, hanem hogy "a győzelemmel, élettel megkínáljon minket is. Jézus megkínál minket önmagával az úrvacsorában, és várja, hogy a böjt utáni éhséggel befogadjuk őt."

MTI / MTI Fotó: Mohai Balázs