Pesti Srácok

Szakmai kontroll nélkül szórja a milliárdokat az MNB

Szakmai kontroll nélkül szórja a milliárdokat az MNB

Százmilliárdnál is többet költ az új Magyar Nemzeti Bank ingatlanokra, Guarneri-hegedűre és Bruegel-festményre, vagy éppen a Design Terminál és a Zeneművészeti Egyetem támogatására - írja az Index. A hírportál szerint most egy 50+40 milliárdos tételről úgy döntöttek, hogy az arról szóló határozatokat nem verték nagy dobra. A költségeket végső soron az adózók állják, a parlament pedig nem ellenőrizhet. A hírportál ezt egy most nyilvánosságra hozott felügyelőbizottsági jelentésre hivatkozva írja, amelyben a felügyelőbizottság kimondja, hogy a 90 milliárdos ingatlan, 30 milliárdos műkincs, és 10 milliárdos Pallasz Athéné program az MNB „stratégiai döntései” közé tartoznak, ezért a felügyelőbizottság úgy érzi, hogy nekik ezt nem kell „részletes szakmai kontroll” szerint ellenőrizniük. Az Index szerint „halvány utalást tesznek arra, hogy talán meg kéne erősíteni az MNB Belső Ellenőrzési részlegét, és talán az államnak „külön szabályozást” kéne hoznia arra, hogy mire költhet százmilliárdokat az MNB. Jelenleg teljesen ellenőrizetlenül – írja az Index.

A hírportál emlékeztetője szerint a Nemzeti Bankban tavaly december közepén egy kétpontos, igen költséges igazgatósági határozat született. Az egyik pont szerint a jegybank 50 milliárdért vásárolhat ingatlanokat, hogy megvalósíthassa az oktatási programját. A másik a jegybank és a tulajdonában lévő ingatlanok felújítására ad engedélyt 40 milliárd forint értékben. Az összesen 90 milliárdos döntés az Index szerint "nagyon különös". A februárban bejelentett 30 milliárdos, műkincs-visszavásárlási céllal létrehozott Értéktár programmal és a 10 milliárdos, egyebek mellett PhD-ösztöndíjrendszert is tartalmazó „Közgondolkodási programmal” szemben az ingatlankeret felállításáról az MNB egyáltalán nem adott ki közleményt.

A hírportál szerint más területen is születtek nagyon "szokatlan döntések" az utóbbi időben. A Nemzeti Bank 16/2014 (01.21) igazgatósági határozata egy, a bécsi Dorotheum aukciósház kínálatában szereplő 4 millió euró (1,25 milliárd forint) kikiáltási árú, Andrea Guarneri által készített antik hegedű megvásárlásáról szól, amit a hegedűművész Lajkó Félix kapna használatra. A döntés egyrészt azért különös, mert az Értéktár programot értékes műkincsek visszavásárlására hozták létre, márpedig ilyen hangszer, amennyire tudható, sosem volt hazai tulajdonban.

PestiSracok facebook image

Az Index az igazgatósági dokumentumokból megtudta, hogy a Balkan Fanatik zenekar 2014–2016 között a tervek szerint évi 20-20, összesen 60 millió forintot kap az MNB-től. Lepés Gábor, a BF billentyűse annyit tudott az ügyről: megkereste őket az MNB, mert egy nagyszabású kultúratámogatási program keretében segítenék a zenekart. Az együttes egyik tagja, Jorgosz Tzortzoglou perkás az Indexnek elmondta, hogy 40 éves pályafutása alatt soha semmilyen támogatást soha nem kapott: „Nagyon bírnám, ha komoly segítséget kapnánk, ha valaki azt mondaná, hogy itt van, tessék, segítünk rajtad. Soha nem álltam senki mellé, soha nem voltam senkinek a csókosa” - idézi a hírportál.

A teljes cikk itt olvasható. Fotó: Index

Ajánljuk még

Bolcsik Zoltán: a korrupció ellen küzd az NVSZ, szó sincs az egészségügyi dolgozók lehallgatásáról

Forró drót 2021 május 5.
Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor nem kell tartania a Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok megállapításaitól – hangsúlyozta a szervezet vezetője a Magyar Nemzet kérdéseire. Bolcsik Zoltán reagált azokra a híresztelésekre is, amelyek szerint a kormány lehallgattatja, megfigyelteti az egészségügyi dolgozókat, holott a szolgálat tevékenységét lehetővé tévő törvény épp az ágazatban sok évtizede meglévő korrupció visszaszorítását célozta meg.

Hamis csillogás - Visszaesőként veri át az időseket a Magyar Éremkibocsátó

Magyar ugar 2017 november 18.
Kétértelmű, túlzó, sőt egyenesen hamis állítások, megtévesztő csomagolás, a hivatalosság látszata - ilyen ismert eszközökkel próbálják a jellemzően szórólapokon kommunikáló cégek termékeiket olyan színben feltüntetni, ami könnyen megtévesztheti az ilyen reklámfogásokra érzékeny fogyasztókat. Az alábbi történetben szereplő cégnek láthatóan jól jövedelmez ez a reklámkampány, hiszen az utóbbi évek összesen mintegy 240 millió forintos bírsága ellenére csak nagy kínkeservvel, és akkor is csak részlegesen változtatott a gyakorlatán. Nagy kérdés, hogyan védjük meg magunkat vagy családtagjainkat a szemfényvesztéstől.