Pesti Srácok

Szakmai kontroll nélkül szórja a milliárdokat az MNB

Szakmai kontroll nélkül szórja a milliárdokat az MNB

Százmilliárdnál is többet költ az új Magyar Nemzeti Bank ingatlanokra, Guarneri-hegedűre és Bruegel-festményre, vagy éppen a Design Terminál és a Zeneművészeti Egyetem támogatására - írja az Index. A hírportál szerint most egy 50+40 milliárdos tételről úgy döntöttek, hogy az arról szóló határozatokat nem verték nagy dobra. A költségeket végső soron az adózók állják, a parlament pedig nem ellenőrizhet. A hírportál ezt egy most nyilvánosságra hozott felügyelőbizottsági jelentésre hivatkozva írja, amelyben a felügyelőbizottság kimondja, hogy a 90 milliárdos ingatlan, 30 milliárdos műkincs, és 10 milliárdos Pallasz Athéné program az MNB „stratégiai döntései” közé tartoznak, ezért a felügyelőbizottság úgy érzi, hogy nekik ezt nem kell „részletes szakmai kontroll” szerint ellenőrizniük. Az Index szerint „halvány utalást tesznek arra, hogy talán meg kéne erősíteni az MNB Belső Ellenőrzési részlegét, és talán az államnak „külön szabályozást” kéne hoznia arra, hogy mire költhet százmilliárdokat az MNB. Jelenleg teljesen ellenőrizetlenül – írja az Index.

A hírportál emlékeztetője szerint a Nemzeti Bankban tavaly december közepén egy kétpontos, igen költséges igazgatósági határozat született. Az egyik pont szerint a jegybank 50 milliárdért vásárolhat ingatlanokat, hogy megvalósíthassa az oktatási programját. A másik a jegybank és a tulajdonában lévő ingatlanok felújítására ad engedélyt 40 milliárd forint értékben. Az összesen 90 milliárdos döntés az Index szerint "nagyon különös". A februárban bejelentett 30 milliárdos, műkincs-visszavásárlási céllal létrehozott Értéktár programmal és a 10 milliárdos, egyebek mellett PhD-ösztöndíjrendszert is tartalmazó „Közgondolkodási programmal” szemben az ingatlankeret felállításáról az MNB egyáltalán nem adott ki közleményt.

A hírportál szerint más területen is születtek nagyon "szokatlan döntések" az utóbbi időben. A Nemzeti Bank 16/2014 (01.21) igazgatósági határozata egy, a bécsi Dorotheum aukciósház kínálatában szereplő 4 millió euró (1,25 milliárd forint) kikiáltási árú, Andrea Guarneri által készített antik hegedű megvásárlásáról szól, amit a hegedűművész Lajkó Félix kapna használatra. A döntés egyrészt azért különös, mert az Értéktár programot értékes műkincsek visszavásárlására hozták létre, márpedig ilyen hangszer, amennyire tudható, sosem volt hazai tulajdonban.

PestiSracok facebook image

Az Index az igazgatósági dokumentumokból megtudta, hogy a Balkan Fanatik zenekar 2014–2016 között a tervek szerint évi 20-20, összesen 60 millió forintot kap az MNB-től. Lepés Gábor, a BF billentyűse annyit tudott az ügyről: megkereste őket az MNB, mert egy nagyszabású kultúratámogatási program keretében segítenék a zenekart. Az együttes egyik tagja, Jorgosz Tzortzoglou perkás az Indexnek elmondta, hogy 40 éves pályafutása alatt soha semmilyen támogatást soha nem kapott: „Nagyon bírnám, ha komoly segítséget kapnánk, ha valaki azt mondaná, hogy itt van, tessék, segítünk rajtad. Soha nem álltam senki mellé, soha nem voltam senkinek a csókosa” - idézi a hírportál.

A teljes cikk itt olvasható. Fotó: Index

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

A dunaszerdahelyi mészárlás lesz Turek veszte, miután több magyarországi és felvidéki pentito is ellene vallott? (videó)

Az alvilág titkai 2025 január 5.
Több magyarországi és felvidéki pentito (bűnbánó maffiózó - a szerk.) is vallott Tureknek, a dunaszerdahelyi, tíz halálos áldozattal járó maffiagyilkosságban betöltött állítólagos szerepéről. Az említett becenéven ismert, többszörös névváltoztatáson átesett Uszikov Alex a leszámolásos ügyben kétszeresen is vádlott.