Továbbra sincs gyanúsított a sanghaji világkiállítás ügyében

Csaknem négy év elteltével továbbra sincs gyanúsítottja a sanghaji világkiállítás ügyében hivatali visszaélés, valamint csalás bűntettének gyanúja miatt indult nyomásnak - írja a Magyar Nemzet hétfői számában.

A Fővárosi Főügyészség arról tájékoztatta a lapot, hogy június 7-éig meghosszabbították a nyomozás határidejét, ami újra meghosszabbítható a még szükséges nyomozási cselekmények függvényében.

A lap emlékeztet arra, hogy a rendőrség még tavaly decemberben az üggyel összefüggésben nyolc eljárást szüntetett meg bizonyíték hiányában, ugyanakkor az expóra kiírt közbeszerzési pályázattal, valamint a Miniszterelnöki Hivatal által kötött megbízási szerződésekkel összefüggésben tovább nyomoznak.

A Magyar Nemzet utal arra, hogy 2007-ben a szocialista kormány szerződést kötött a világkiállítás szervezőjével az expó magyar részvételéről. Kiderült, hogy a házigazdákénál jóval drágább, 1,2 milliárd forintról szóló megállapodás született, amelynek értelmében az MSZP közeli Genexpo Kft. végezhette el a munkát.

A Kehi vizsgálatai feltárták, hogy a vállalattal kötött szerződés kirívóan hátrányos volt az államnak.

Előzmény:

Kormányhatározat alapján a világkiállításon való részvétel legfeljebb 3,29 milliárd forint költséggel járhatott. Ebből az összegből egy kétszintes, 2000 négyzetméter hasznos területű magyar pavilonnak kellett volna létesülnie, a valóságban azonban a 3,29 milliárd forintos költségvetésből csupán egy egyszintes, 1000 négyzetméteres pavilon épült fel és került üzemeltetésre. A költségek annak ellenére nem csökkentek 537,3 millió forinttal, hogy a kisebb pavilon kivitelezését fogadták el.

A Magyar Köztársaság képviseletében az akkori miniszterelnöki megbízott (dr. Huszty András) részvételi szerződést kötött a világkiállítás szervezőbizottságával. A kínai szervezőbizottság a részt vevő országok részére komplex szolgáltatásokat és azok megszervezését biztosította. Így a kiállító a világkiállításon való megjelenésével kapcsolatos kivitelezési, üzemeltetési és PR-kommunikációs feladatokat helyi, kínai cégekkel, jóval olcsóbban is el tudta volna végeztetni. Az akkori magyar kormány ennek ellenére nem használta ki ezt a lehetőséget, inkább alvállalkozókat bízott meg a kivitelezési és egyéb munkálatokra. Az alvállalkozók a feladatok ellátásával további alvállalkozókat bíztak meg. A Kehi vizsgálata során az alvállalkozók alvállalkozói, illetőleg szerződéses partnerei közül 102-t sikerült feltárni.

A világkiállításon történő részvétellel kapcsolatos feladatokat végül többségében azok a kínai cégek végezték el, amelyeket a szervezőbizottság már korábban javasolt a részt vevő országoknak.

A sanghaji világkiállítás magyar pavilonjának kivitelezésére, üzemeltetésére, a hivatalos magyar részvétel kulturális programjainak megszervezésére és lebonyolítására, valamint sajtó- és PR-tevékenységeinek ellátására a MeH közbeszerzési pályázatot írt ki. A közbeszerzési eljárásban a beszerzés becsült értékét úgy állapították meg, hogy nem vették figyelembe, hogy a feladatok jelentős részét Kínában látják el, a külföldön végzett tevékenység pedig áfamentes, ezzel 400 millió forint többletkiadást tettek lehetővé. A közbeszerzési eljárást előre megbeszélten a Genexpo 2010 Hungary Kft. nyerte meg. A céget előzetesen tájékoztatták a pályázati feltételekről és egyeztették azokat a Genexpo Kft.-vel, az eredményhirdetés előtt már elkészítették a Genexpo Kft. szerződéses térképét.

A MeH képviseletében a miniszterelnöki megbízott olyan szerződést kötött a Genexpo 2010 Hungary Kft. ügyvezetőjével, Dégen Istvánnal, amely nem tartalmazott részletes, tételes költségvetést, ezzel ellehetetlenítették a szerződés teljesítésének ellenőrzését. A Genexpo 2010 Hungary Kft. mint fővállalkozó projektcég szerepét töltötte be, mivel valamennyi, a világkiállítással kapcsolatos feladat ellátására alvállalkozói szerződéseket kötött többnyire olyan cégekkel, amelyek az ügyvezető ismeretségi, rokoni, tulajdonosi körébe tartoztak. Szakonyi Péter újságíró családi vállalkozásával csaknem 85 millió forint értékben kötöttek szerződést a világkiállítás hazai és kínai népszerűsítésére. Dégen Imre, az Expo Trade Kft. ügyvezetőjének (Dégen István fia) cége 619 millió forintot kapott a pavilon üzemeltetési feladatainak ellátására.

A Kehi szakemberei a MeH és a Genexpo Kft. között létrejött szerződés teljesítésével kapcsolatban olyan problémákat tártak fel, amelyek a magyar állam számára rendkívül hátrányosak. A helyreállítási munkákat kétszer számolták el, ezzel 49 millió forint összegű többletköltséget okoztak. A karbantartási munkák költségét számítási hiba miatt tévesen határozták meg, ezzel csaknem 100 millió forint összegű többletköltséget okoztak. A 800-850 forint kiskereskedelmi áron beszerezhető Osram izzót, 700 darab izzó esetében 13 ezer forintos darabáron szerezték be. Több olyan tétel került megállapításra, amely a kínai hatóságok által kiszabott díjak költségét tartalmazza (környezetvédelmi díj, pollúcióvédelmi díj stb.) A Kehi-vizsgálat során megkeresett kínai hatóságok azonban nem tudtak ezeknek a díjaknak a kiszabásáról.

A Genexpo 2010 Hungary Kft. árajánlatát és tartalmát a Kehi megvizsgálta. A pavilon kivitelezési költségei esetében a tényleges és a számításoknál használt árfolyam-különbözet 191 millió forintos többletköltséget eredményezett a magyar állam kárára. Sok esetben a tervekben és a költségvetésben meghatározott, majd elszámolt, vezető európai cégek által gyártott új gépek helyett kínai gyártmányú, használt berendezések kerültek beépítésre.

A Genexpo Kft. 79 millió forint összegben számlázta ki a MeH részére vörösfenyőből készült fa hangdobozok költségét, bár ezek nem vörösfenyőből készültek, repedezettek, nem megfelelő minőségűek voltak. A gyenge minőségű kivitelezés ellenére a Genexpo Kft. a költségvetésben megállapított költségeken felül további 99 millió forint összegű pótmunkadíjat számolt el, amelyet számlával nem tudtak igazolni.

A MeH a 2009. november havi kivitelezési munkálatokra úgy fizetett ki a Genexpo 2010 Hungary Kft. részére összesen 417 millió forint kivitelezési költséget, hogy az építési napló bejegyzései szerint a kivitelezés csak 2010. január 25. után kezdődött.

Az említett tételekkel több száz millió forint kárt okoztak a magyar államnak.

A miniszterelnöki megbízott a szerződés teljesítésének igazolását több esetben a jogszabályok megsértésével, a tényleges teljesítés megtörténte nélkül végezte, a mennyiséget és minőséget nem ellenőrizte megfelelően.

A fentiek alapján a Kehi elnöke feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen hűtlen kezelés és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt

Magyar Nemzet / MTI