Pesti Srácok

Áder: Árnyékbokszolás helyett jólétet

Áder: Árnyékbokszolás helyett jólétet

Magyarország nyugatos polgárosodásának megerősítését nevezte az elkövetkező legnagyobb feladatnak a köztársasági elnök, Áder János a parlament alakuló ülésén - írja az Index. A hírportál szerint Áder arról beszélt, hogy a rendszerváltáskor Magyarország két dolgot akart: szabadságot és jólétet, de ez a két alapvető remény nem egyformán vált valóra, „a tisztes polgári lét lehetősége ma még korántsem adatik meg mindenki számára”. A képviselőket figyelmeztette, hogy a felelősségük „óriási”. Áder szerint a rendszerváltás utáni első 25 évben még természetes lehetett, hogy sok időt felemésztett a múltról szóló viták lezárása, de a magyar nemzet most már befejezettnek tekinti a rendszerváltás hosszúra nyúlt folyamatát. „A szimbolikus ügyekben folytatott árnyékbokszolás sehova sem vezet” – jelentette ki az államfő.

„Nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról, az új alaptörvény kiállja -e a jogállamiság próbáját” – mondta Áder, akik szerint a választók ezt a kérdést most áprilisban eldöntötték. Az államfő Deák Ferencet idézte, azt a beszédet, amelyet a Haza bölcse 1872-ben mondott, miután negyedik alkalommal választották országgyűlési képviselőnek. Egyrészt azt idézte Deáktól, hogy „nem elég, nem szabad, egyedül csak a múltra tekintenünk, tekintenünk kell főleg a jövőre”. A beszédét pedig ezzel a Deák-részlettel zárta: Véleménykülönbségek voltak, lesznek úgy a politikának mint általában az emberi működésnek minden terén. Nem is volna jó, ha általában politikai véleményekben is különbség nem volna, mert épen véleménykülönbség által őrlődhetik ki az igazság, az ellenmondás teszi élesebbé az ész működését, tisztázza az eszméket, melyeket az ember talán gyakran elhirtelenkednék. Nem sajnálom, sőt óhajtom, hogy véleménykülönbségek igen fontos tárgyakban is legyenek. Én tisztelem és szeretem a honpolgárok azon részét is, kik ellenfeleink. Adja isten, hogy legyenek ellenfeleink jövőben is e hazában, de a polgár a polgártársának − ha ellenfele is − ellensége ne legyen. Áder beszédének utolsó mondata az volt: „A haza minden előtt.”

A teljes cikk itt olvasható. Fotó: Index

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.