Pesti Srácok

Kép- és hangfelvételek igazolhatják a jobbikos képviselőt ért kémvádat

Kép- és hangfelvételek igazolhatják a jobbikos képviselőt ért kémvádat

Alapos a gyanú, hogy Kovács Béla hírszerzői és kémtevékenységet folytatott, kapcsolatot tartott fenn az orosz szolgálatokkal, és ez a kapcsolat szervezetszerű illetve konspirált volt – nyilatkozta a parlament Nemzetbiztonsági bizottságának hétfői ülése után Németh Szilárd, a testület fideszes alelnöke – írja a hvg.hu. A politikus arról beszélt, hogy a magyar titkosszolgálatoknak erről a tevékenységről kép- és hangfelvételeik, dokumentumaik vannak. Az ülésről a három jobbikos képviselő, Kovács Béla, Vona Gábor és Mirkóczki Ádám távozott először. Amíg Vona Gábor és Mirkóczki elkezdtek beszélni a terem előtt várakozó újságíróknak, Kovács Béla az Origo szerint „szinte elmenekült”. A hírportál szerint bár az újságírók üldözőbe vették, „hiába tartotta fel a kapu is a képviselői irodaházban, nem válaszolt egyetlen neki feltett kérdésre sem, még arra sem, hogy „Kovács úr, ön szerint nem gyanús, hogy menekül?

Vona Gábor az ülés után koholt vádakról beszélt. A Jobbik elnöke szerint semmi olyan érdemi információt nem kaptak, amely alátámasztotta volna, hogy neki miért kellett elmennie erre az ülésre. Szél Bernadett, az LMP bizottsági tagja azt mondta, hogy világosan meggyőződött arról, hogy nem összeesküvésről van szó, megalapozottak az ügyészség állításai. Az ügy arról szól szerinte, hogy miként növekszik az orosz befolyásszerzés Magyarországon. Azt azért megemlítette, hogy az ügy nyilvánosságra hozásának időpontja felvet kérdéseket.

Molnár Zsolt megütközéssel fogadta az ülés után Németh bejelentését a hangfelvételekről. A testület MSZP-s elnöke szerint ilyen vagy ehhez hasonlatos állítások a zárt ülésen hangzottak el, az információkat 2043-ig titkosították, ezért nem értette, hogy Németh Szilárd hogyan beszélhetett ezekről nyilvánosan. Molnár Zsolt ugyanakkor nem cáfolta az ezen bizonyítékok meglétéről szóló hírt. A Magyar Nemzet múlt csütörtökön írta meg, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal április elején feljelentést tett, az ügyészség pedig később kérte Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A lap szerint az európai intézmények elleni kémkedés a vád, ami január elsejétől került az új Büntető törvénykönyve tényállásként.

PestiSracok facebook image

Az Origo cikke itt, a hvg.hu cikke pedig itt olvasható. Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.