Pesti Srácok

Kishantos: levelet kapott Orbán Viktor

Kishantos: levelet kapott Orbán Viktor

Szél Bernadett, az LMP társelnöke nyílt levélben szólította fel a miniszterelnököt, hogy lépjen fel a kishantosi „szélsőségekkel szemben” - tájékoztatta az ellenzéki párt sajtóosztálya vasárnap az MTI-t. Az LMP közleményében azt írta, hogy a héten a kishantosi birtokvita már az erőszakig fajult: a továbbra is fennálló jogvita ellenére az új bérlők elkezdték betárcsázni a földeket, az ez ellen tiltakozó aktivisták egyikét pedig megütötték (az esetről a PS is beszámolt).

„A rendőrség a törvényi kötelességét teljesen figyelmen kívül hagyva semmit nem tett a jogellenes cselekmény megakadályozására" - olvasható a közleményben. Mindezek miatt Szél Bernadett nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz, ugyanis - mint írták - a kormányfő szombaton az Országgyűlésben pontos meghatározását adta annak, hogy mit tekint szélsőséges politikának. Az LMP szerint „egy ilyen zsinórmérték csak akkor működhet jól és következetesen, ha a jogalap nélkül, több tízmillió forintos kárt okozó, erőszakba torkolló cselekedet is elfogadhatatlannak és szélsőségesnek minősül” - áll a közleményben. „Orbán Viktor beszédében azt ígérte, hogy az ilyen cselekedetek ellen határozottan fel fog lépni” - tették hozzá. Éppen ezért kérte az LMP a kormányfőt, hogy ebben a kérdésben is tegye meg a szükséges lépéseket, mert ha ezen eset kapcsán nem történik semmi, akkor azt kell feltételezniük, hogy a miniszterelnök szerint a kishantosi jogsértések elfogadhatóak - írták a közleményben.

Sokan találgatják, mi lehet a kishantosi harc hátterében. A Greenpeace szerint a földéhség és a politikai bosszú a kulcs. „Két dologról van szó. Az egyik a hatalmas földéhség: a földalapú támogatásnál ugyanis minél több föld van, annál több a pénz is. Ezek az emberek nem a munkáért harcolnak, hanem ezekért az óriási pénzekért. Ráadásul Kishantoson nagyon jó minőségű földek vannak, biominősítéssel rendelkeznek, az ország egyik legértékesebb talajáról beszélünk – mondta Rodics Katalin, a Greenpeace regionális kampányfelelőse a MagyarNarancs.hu-nak. – A másik ok pedig a politikai bosszú, amit nem is titkolnak. Az a bűnük, hogy Kishantos szakmai koncepciójának kidolgozásában részt vett a Szent István Egyetem professzoraként Ángyán József, akit Kishantos egyik szellemi atyjának is nevezhetünk.”

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI, fotó: GP

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.