Orbán: Nem élhetünk más pénzén!
Az olcsó energiát nevezte az európai versenyképesség jövője szempontjából a legfontosabb kérdésnek Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Berlinben, a WDR német regionális közszolgálati műsorszóró társaság Europa Forum című konferenciáján. A tanácskozáson azt is hangsúlyozta, hogy "Európában nem élhetünk más pénzén", a kontinens csak a munka révén fejlődhet. Az egy hónappal ezelőtti magyarországi választást úgy értékelte, hogy elsöprő fölénnyel győzött az európai közép.
Orbán Viktor Európa válaszút előtt című, több száz érdeklődő előtt tartott húszperces beszédében az Európa jövőjét meghatározó kérdések között említette, hogy "Európában nem élhetünk más pénzén". Senki sem reménykedhet abban, hogy valaki más pénzén győzi le saját gazdasági bajait - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy Magyarország ezért idő előtt visszafizette az IMF-hitelt, adósságféket vezetett be, csökkenti az államadósságot, és nem engedi a hiányt az európai szint fölé. Az európai versenyképesség jövője szempontjából az olcsó energiát nevezte a legfontosabb kérdésnek. "A mai rendszer vereségre ítél bennünket (...). A jövő Európájában az energiaárakat radikálisan le kell szorítani" - jelentette ki a kormányfő, aki szerint az energiaárak leszorításához képest minden más, egyébként fontos szabályozási kérdés csak másodlagos. Kiemelte azt is, hogy Európa csak a munka révén boldogulhat, ezért támogatni kell azt, és ha a vállalkozói világ nem tud munkát adni mindenkinek, az államnak kell szerepet vállalnia, s törekednie a teljes foglalkoztatottságra. Magyarországon "segély helyett igyekszünk mindenkinek - talán jövőre már valóban mindenkinek képesek is leszünk - állam által felkínált munkalehetőséget ajánlani" - tette hozzá.
A kontinens előtt álló kérdések között beszélt a demográfiai helyzetről is, kijelentve: a konfliktusokkal fenyegető tömeges bevándorlással nem lehet megoldani a problémát. "A történelem megmutatta, hogy az olyan civilizációk, amelyek nem képesek biológiailag fenntartani magukat, el fognak tűnni" - figyelmeztetett, jelezve ezért: Európának a demográfiai problémák természetes kezelését kell előnyben részesítenie. Szólt emellett arról, hogy az európai politikának jobban kellene tisztelnie a nemzeteket, csakúgy, mint a keresztény kultúrát. Orbán Viktor megerősítette azt az álláspontját, hogy a keresztény Európában a család egy férfi és egy nő kapcsolatán alapuló együttélési forma.
Értékelése szerint Magyarország az elmúlt négy év mély átalakításainak és erőfeszítéseinek köszönhetően új korszakba lépett. Tíz éve "azt kértük a Nyugattól, segítse Közép-Európának a Nyugathoz való visszacsatlakozását. (...) Ma azt várjuk, a Nyugat fogadja el (...), hogy Közép-Európának és benne Magyarországnak is van saját javaslata, ajánlata egész Európának" - magyarázta a miniszterelnök. Azt várjuk - folytatta -, hogy a Nyugat fogadja el: "amit mi képviselünk, az nem ostobaság, nem unortodoxia, hanem Közép-Európa gondolata". Az idő bebizonyította: a közép-európai államok Európához csatlakozása közös sikertörténet - mondta, úgy fogalmazva: Közép-Európa nem köztes Európa többé, hanem a kontinens okkal megbecsült régiója, amely az európai gazdasági növekedési motorja lesz.
Kitért az egy hónappal ezelőtti magyarországi parlamenti választásra is, úgy értékelve, hogy azon elsöprő fölénnyel győzött az európai közép. Nem a szélsőségek - sem a bal, sem a jobb -, hanem a közép kapott felhatalmazást a folytatásra, "a középnek van parlamenti kétharmada" - mondta a kormányfő. Kifejtette: mivel "a vízállás változó, ezért a politikában sohasem az a kérdés, milyen magas (...) a szélsőségek vízállása, hanem az a kérdés, milyen magasak a gátak. Magyarországon az európai együttműködésre, az emberi méltóságra, a gazdasági ésszerűségre épülő politika magas gátakat húzott, ezért stabil Magyarország". "Nem azt mondom, hogy amit Közép-Európa és azon belül Magyarország csinál, azt érdemes követni másoknak. (...) De azt azért állítom, hogy az, ami Közép-Európában és azon belül Magyarországon történik, érdemes a tanulmányozásra" - zárta szavait. Arra a kérdésre, hogy demokratikus-e az a rendszer, amelyben a szavazatok 44 százalékával kétharmados parlamenti többséget lehet szerezni, a kormányfő felidézte, hogy pártja 2010-ben a jelenlegitől eltérő választási rendszerben is kétharmadot szerzett, "az eredménynek ez a fajta módosulása pedig nem új", hiszen 1994-ben, amikor a szocialisták győztek, a számokat tekintve "pontosan ugyanaz történt", mint az idei választáson. Hozzátette: amennyiben Magyarországon az angol típusú demokratikus választási rendszer érvényesülne, a kormányoldal 92 százalékos többségre tett volna szert.
Arra a kérdésre, hogy a nyugati minták követésének elutasítása vajon jelenti-e azoknak a nyugati értékeknek a relativizálását és megkérdőjelezését, amelyek közé tartozik a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó szabadsága és a kisebbségek, köztük a szexuális kisebbségek tisztelete, Orbán Viktor angolul elmondott válaszában rámutatott a politika és a szakpolitika fogalmának különbségeire. Kifejtette:a nyugat-európai szakpolitikák másolása kedvezőtlen eredményekre is vezethet Közép-Európában, ezért a politikai modellnek a nemzetközi egyezmények keretei között kell maradnia, de a szakpolitikák eltérhetnek a nyugatiaktól. Úgy vélte, nem különböző politikai modellekről van szó, hanem arról, hogy lehet-e ugyanazon modellen belül több megközelítést, egymástól eltérő szakpolitikákat választani. Hangsúlyozta: nagyobb mozgásteret kell biztosítani a közép-európai államoknak, hogy a Nyugatról származó politikai modellen belül alkalmazhassák a régiónak és az egyes országoknak leginkább megfelelő szakpolitikai megoldásokat.
Forrás: MTI
Fotó: kormany.hu
