Szász Jenő: Ezt nem nézhetik meg, nem szeretnénk, ha Bukarestben olvasnák (videóval)

Monstre sajtótájékoztatón mutatta be tegnap a Nemzetstratégiai Kutatóintézet tevékenységét az intézet vezetése, köztük az elnök, Szász Jenő. A volt székelyudvarhelyi polgármester és az Erdélyi Magyar Néppárt alapítója tavaly óta irányítja az évente több mint egymilliárd forintból gazdálkodó kutatóintézetet, ám tevékenységét az Romániai Magyar Demokrata Szövetség felső vezetéséhez szoros szálakkal kötődő Transindex.ro, illetve a HVG online kiadása folyamatosan támadja. Néhány héttel ezelőtti cikkeikben egyenesen fantomszervezetnek titulálták a kutatóintézetet, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök egyébként a kormány legfontosabb háttérintézményének nevezett.

A kutatóintézet impozáns, fővárosi, Bajcsy-Zsilinszky úti székházában Szász Jenő a PolgárPortál tudósítása szerint arról beszélt: "2010 óta a nemzeti kormány elsődleges feladatának tartja a határon túli magyarság összefogását. E cél elérésére hozta létre a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet egyedülálló és hiánypótló intézet a magyar közigazgatásban, a nemzetegyesítés ügyét kívánja szolgálni, célja, hogy a Kárpát-medencei magyarság összefogásával, az élet valamennyi területén egy egységes hálózatot hozzon létre."

Szász Jenő legfőbb feladatuknak a nemzetegyesítést, az anyaországban élő és a külhoni magyarság összefogását, ezáltal egy összefüggő rendszer létrehozását, egy szociális háló szövését. E hálózat kiépítése állítása szerint folyamatosan tart, több hazai és határon túli intézménnyel, egyetemmel már folyamatos az együttműködés és továbbiakkal egyeztetés folyik. A Magyar Máltai Szeretetszolgálattal is létrejött a megállapodás.

Szász Jenő szerint magyarnak lenni küldetés. A közösség boldogulásán keresztül kell keresni az egyén boldogulását. A közösségben való gondolkodás magában foglalja a külhoni magyarság összefogását is, a szervezettség elérése azonban a határokon túl több nehézséggel, még nagyobb kihívással jár. Viszont "minél nagyobb a kereszt, annál jobban kell ölelni." Kiemelte, fontos, hogy minden együttműködő közigazgatási intézmény egy nagy magyar világban gondolkodjon, ne pedig anyaországi és határon túli magyarságban, az együttműködésnek a Kárpát-medencében kell megvalósulnia. Következő lépés pedig a nemzeti törekvések európai dimenzióba való beillesztése. A hálózat kiépítésére és működésére uniós forrásokat lehet igényelni. A nyugati diaszpóra és a Kárpát-medence magyarságával együtt a magyarság tíz országban képviselteti magát, így ez a közösség az Európai Unió transznacionális projektjeinek keretei között joggal kaphat finanszírozást a későbbiekben, mellyel ez a hálózat tovább erősíthető.

Az elnök számos kutatási háttéranyagot és az intézet által felkarolt falufejlesztő, összetartozást erősítő, gazdasági jellegű programokat bemutató brosúrákat adott át az újságíróknak. Elmondta, a Bajcsy-Zsilinszky út 52. alatt berendezett kiállítótérben sorra mutatják be a külhoni magyar festők és képzőművészek munkáit, a tárlatot bárki megtekintheti. Mutatott olyan, 2030-ig szóló, a magyar nemzet erősödését és sokasodását célzó stratégiát bemutató kutatási anyagokat is, amelyeket csupán - mint mondta - azért nem ad át a sajtónak, mert nem cél, hogy a terveket Bukarestben, vagy Belgrádban olvassák.

A PolgárPortál videóriportja:

PestiSrácok.hu