Pesti Srácok

Tarlós: A rossz közlekedés gátolja Budapest fejlődését

Tarlós: A rossz közlekedés gátolja Budapest fejlődését

Nemcsak a város működtetéséhez, hanem a fejlesztéséhez is elengedhetetlen az önkormányzati szerepvállalás, de csak jól működő városban lehet ingatlanfejlesztés – mondta Tarlós István, Budapest főpolgármestere a Napi Gazdaság Új lehetőségek és kihívások az ingatlanpiacon címmel szervezett konferenciáján kedden Budapesten. Tarlós szerint most készül a főváros integrált fejlesztési stratégiája, amely a 2030-ig szóló városfejlesztési programra épül. A stratégiában az élhető város kialakítása a cél. Ennek része például a Duna kihasználása, de nem csak a belvárosban, hanem a főváros 25 kilométeres szakaszán – vélte a főpolgármester, aki szerint a fejlődés legfőbb akadálya jelenleg a rossz közlekedés. Ezért intermodális csomópontokat kell létrehozni a városban, de a tömegközlekedés nem jelenti az autók kiszorítását.

A kormány fővárossal kapcsolatos koncepciója három pontban foglalható össze – mondta a konferencián Fürjes Balázs, a budapesti nagyberuházások kormánybiztosa. Ez a három pont a következő: elsősorban a helyi lakosok otthona a város, másodsorban az ország fővárosa, míg harmadrészt közép-európai regionális központ. A kormány és a főváros kapcsolatából megemlítette a kormánybiztos a 147 milliárd forintos tartozás elengedését – ez a 4-es metró költségvetésének egyharmadával egyenlő. A futó fejlesztések közül pedig kiemelte a Ludovika Campust, amely nemcsak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek ad helyet, hanem egész Józsefváros életminőségét is javítja. Finta Sándor főépítész szerint jelenleg 1900 hektár ilyen üres terület van a fővárosban, további ugyanennyi pedig alulhasznosított. Ütemezett fejlesztés 635 hektáron indítható. A 2014–2020 közti időszakra hét akciós területet jelölt ki fejlesztésre a főváros. Ebbe a körbe tartozik a volt gázgyár és a Hajógyári sziget, a Margitsziget melletti Duna-partok, a Városliget, amely a Nyugati tértől tart a Rákosrendező vasútállomásig, a Városháza tér a belvárosban, a Rákóczi út–Kossuth Lajos utcai tengely, végül pedig a Népliget.

Forrás: MTI, fotó: mno.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.