Pesti Srácok

Tarlós: A rossz közlekedés gátolja Budapest fejlődését

Tarlós: A rossz közlekedés gátolja Budapest fejlődését

Nemcsak a város működtetéséhez, hanem a fejlesztéséhez is elengedhetetlen az önkormányzati szerepvállalás, de csak jól működő városban lehet ingatlanfejlesztés – mondta Tarlós István, Budapest főpolgármestere a Napi Gazdaság Új lehetőségek és kihívások az ingatlanpiacon címmel szervezett konferenciáján kedden Budapesten. Tarlós szerint most készül a főváros integrált fejlesztési stratégiája, amely a 2030-ig szóló városfejlesztési programra épül. A stratégiában az élhető város kialakítása a cél. Ennek része például a Duna kihasználása, de nem csak a belvárosban, hanem a főváros 25 kilométeres szakaszán – vélte a főpolgármester, aki szerint a fejlődés legfőbb akadálya jelenleg a rossz közlekedés. Ezért intermodális csomópontokat kell létrehozni a városban, de a tömegközlekedés nem jelenti az autók kiszorítását.

A kormány fővárossal kapcsolatos koncepciója három pontban foglalható össze – mondta a konferencián Fürjes Balázs, a budapesti nagyberuházások kormánybiztosa. Ez a három pont a következő: elsősorban a helyi lakosok otthona a város, másodsorban az ország fővárosa, míg harmadrészt közép-európai regionális központ. A kormány és a főváros kapcsolatából megemlítette a kormánybiztos a 147 milliárd forintos tartozás elengedését – ez a 4-es metró költségvetésének egyharmadával egyenlő. A futó fejlesztések közül pedig kiemelte a Ludovika Campust, amely nemcsak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek ad helyet, hanem egész Józsefváros életminőségét is javítja. Finta Sándor főépítész szerint jelenleg 1900 hektár ilyen üres terület van a fővárosban, további ugyanennyi pedig alulhasznosított. Ütemezett fejlesztés 635 hektáron indítható. A 2014–2020 közti időszakra hét akciós területet jelölt ki fejlesztésre a főváros. Ebbe a körbe tartozik a volt gázgyár és a Hajógyári sziget, a Margitsziget melletti Duna-partok, a Városliget, amely a Nyugati tértől tart a Rákosrendező vasútállomásig, a Városháza tér a belvárosban, a Rákóczi út–Kossuth Lajos utcai tengely, végül pedig a Népliget.

Forrás: MTI, fotó: mno.hu

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.