Nagy Imre politikai örökösének nevezte magát Gyurcsány
A kommunista diktatúra összeomlásának reményét hozta el Nagy Imre 1989-es újratemetése Áder János szerint. A megújult 301-es parcellában tartott megemlékezésen a visegrádi országok elnökei mellett részt vett a német államfő is. Az MSZP és a párt parlamenti frakciójának nevében Tóbiás József koszorúzott a Vértanúk terén. Gyurcsány Ferenc pedig Nagy Imre politikai örökösének nevezte saját magát.
25 évvel ezelőtt június 16-a a diktatúra végét jelentette – ezt Áder János mondta a Rákoskeresztúri új köztemetőben. A köztársasági elnök Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulóján tartott rendezvényen vett részt. A megemlékezésen ott volt Németország államfője és a visegrádi országok köztársasági elnökei is. Az államfő ünnepi beszédében kiemelte: a magyaroknak ez a nap az 1848-as demokratikus hagyományok folytatását és a nyugatos polgárosodás reményét is jelentette.
„Június 16-a volt az a nap, amikor 33 év után először mondtuk ki nyilvánosan, hogy a szovjet csapatoknak távozniuk kell Magyarországról. Először mondtuk ki, hogy a névtelen hősöket jelképező hatodik koporsóban nemcsak a szabadságért meghalt hősök emléke, hanem a szocializmus ránk maradt csődje miatt a jövőnk egy része is benne nyugszik. Ez volt az a nap, amikor hazánk nyilvánossága előtt először esett szó a szabad választások igényéről. Ez volt az a nap, amikor 1956 hőseinek és mártírjaink megadott végtisztesség egy bűnökkel terhelt szomorú, dicstelen korszak végének üzenetét közvetítette minden magyarnak és Európa minden szabadságszerető népének” – fogalmazott a köztársasági elnök.
Délelőtt a budapesti Vértanúk terén katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökének szobrát. Elsőként Kövér László, az Országgyűlés elnöke tisztelgett néma főhajtással Nagy Imre és mártírtársai, valamint a forradalom hősi halált halt áldozatainak emléke előtt. Őt követte Polt Péter legfőbb ügyész, majd a kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tisztelgett az áldozatok emléke előtt.
Magyarországon tartott a leghosszabb ideig a kommunisták elleni harc, amelynek végét a 2011-es alaptörvény elfogadása jelentette – ezt Orbán Viktor mondta a Bild című német lapnak Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulója alkalmából. A lap emlékeztet, Orbán Viktor volt az, aki 25 évvel ezelőtt ellenzéki politikusként elsőként fogalmazott meg kritikát a kommunizmussal szemben
Az MSZP és a párt parlamenti frakciójának nevében Tóbiás József koszorúzott a Vértanúk terén. A szocialisták frakcióvezető-helyettese azt mondta, az 1956-os forradalom és szabadságharc célja egy szabad, demokratikus, biztonságos Magyarország megteremtése volt. Tóbiás szerint azonban csak akkor lehet valódi demokrácia az országban, ha az itt élő emberek a hétköznapokban is biztonságban érzik majd magukat. A politikus szerint a forradalom nemes céljaitól soha nem volt még olyan messze Magyarország, mint most.
Nagy Imre politikai örökösének nevezte magát Gyurcsány Ferenc, aki párttársaival együtt a mártír miniszterelnök szobra előtt helyezett el koszorút a fővárosi Vértanúk terén. A DK-elnöke azt mondta: nemcsak szomorúan, hanem felháborodással látják, hogyan semmisül meg az elmúlt 25 év demokratikus köztársasági rendje. Gyurcsány Ferenc Orbán Viktor kormányfőre utalva beszédében azt mondta: 1956 megmutatta, hogy a diktatúra csak akkor bukik el, ha küzdenek ellene, ez a harc pedig most is az ország polgáraira vár.
„Ebből az örökségből talán leginkább azt tartjuk a ma számára üzenet értékűnek, hogy tisztességes magyar hazafiak, demokraták egyaránt üzekedek az akár bal-, akár jobboldali köpönyegbe bújtatott önkényes diktatúra ellen. Nem egyszerűen szomorúan, hanem felháborodással látjuk, hogy milyen módon lesz enyészetté az elmúlt 25 év demokratikus köztársaság rendje, a demokrácia mellett egyszer felszólaló mai miniszterelnök az egykori bátor fiatalból hogyan lett új önkényúr” – mondta a DK elnöke.
Forrás: Hír TV
Fotó: Index.hu
