Pesti Srácok

Rétvári: A kommunista diktatúra letarolta Magyarországot

Rétvári: A kommunista diktatúra letarolta Magyarországot

A kommunista diktatúra letarolta Magyarországot és tulajdon nélküli, a szűk hatalmi rétegnek kiszolgáltatott bérmunkások országának kialakítására törekedett – így értékelte Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az ötvenes években lezajlott kuláküldözéseket. Az Országgyűlés 2012-ben nyilvánította a tönkretett magyar gazdák emléknapjává június 29-ét. A magyar agrártársadalom elleni kommunista hadjárat áldozataira Cegléden konferenciával és koszorúzással emlékeztek.

Az aratás kezdetét jelző Péter-Pál napján emlékeznek 2012 óta a tisztességtelenül meghurcolt kulákokra Magyarországon. „Elvették a földjüket, tanyáikat, pusztán azért, mert dolgosak voltak, szorgalmasak, megvetés tárgyát képezték, kitelepítések történtek, el kellett hagyniuk a szülőföldjüket. Ez az emléknap tisztelgés a magyar parasztság előtt, a magyar parasztság legszorgalmasabb, legdolgosabb emberei előtt” – fogalmazott Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter. 1949-től országszerte hetvenezer földműves családot üldöztek a kommunista diktatúrában, hogy megtörjék a vidék önállóságát. A tönkretett gazdákra Cegléden konferenciával emlékeztek meg. A kulákoknak bélyegzetteket állandó pszichés és fizikai terrorral sanyargatták – ennek egyik eszköze volt, hogy az arisztokratákat és a városi értelmiséget tanyára költöztették. A konferencián Rétvári Bence parlamenti államtitkár elmondta: a kormány célja újraépíteni annak a fejlődésnek az útját, melyen a vidéki középréteg haladt az '50-es évek előtt. „A kormánynak az a fajta elképzelése, hogy a vidéki földeken gazdálkodók 80 százaléka az családi középbirtok legyen, egy ilyen vidéki középosztálynak a megerősítésével. Ez pontosan azt az utat erősíti, ami akkor történt volna, ha nincsenek a nagy törések a XX.században a magyar történelemben” – mondta Rétvári Bence. Cegléden ötszáz embert fosztottak meg javaiktól és emberi jogaiktól hatvan évvel ezelőtt – hozzátartozóik és az emlékezők koszorúkkal rótták le kegyeletüket.

Forrás: Hír TV

PestiSracok facebook image

Fotó: Metropol.hu

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.