Pesti Srácok

Weyer Balázs: Valamilyen módon adófizetői pénzt kell juttatni a minőségi médiának

Weyer Balázs: Valamilyen módon adófizetői pénzt kell juttatni a minőségi médiának

Középtávon megúszhatatlan, hogy valamilyen módon adófizetői pénz kerüljön a minőségi médiába. Sajnos a jelenlegi folyamatok mellett nem tartható fenn az a szerep, amelyet a média a demokrácia működtetésében játszik, enélkül pedig maga a demokrácia sem - írta Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke, aki 2011-ig állt az Origo.hu szerkesztőségének élén. Weyer a Zárt osztály nevű újságírói fórumban fejtette ki véleményét a reklámadóról, amit a jóváhagyásával közlünk a PS-en.

"Nem véletlenül mondtam adófizetői pénzt és nem közpénzt. Olyan formában ez ugyan is nem segítene, hogy annak a pénznek az elosztásához köze lenne az államnak. Adófizetői pénz az állam közreműködése nélkül úgy tudna a médiába kerülni, ha az 1 százalék mintájára közvetlenül, csak adminisztrációra korlátozódó állami szerep mellett jutna el az a médiához" - írta. Weyer ugyanakkor leszögezte, hogy nem az egy százalék a legjobb minta, mert nem lenne helyes, ha a magasabb jövedelmű közönséggel rendelkező lapok aránytalanul több pénzhez jutnának ebből a forrásból (tehát mondjuk a Forbes sokkal többhöz, mint mondjuk a Vas Népe). Ezért nem arányban, hanem abszolút összegben kellene megállapítani. Mondjuk évi 20 ezer forintot megcímezhetne mindenki egy szerkesztőségnek. Az erre a listára való felkerülést köthetné az állam formai feltételekhez. Etikai kódex közzététele, transzparens tulajdonosi struktúra, önszabályozásnak való alávetés, transzparens panaszkezelés, előző évi bukott helyreigazítási perek száma, stb. - Nem mondom, hogy minden részletében kiforrott, de így a minőség is nőhetne, ízlésrendőrséget sem játszhatna az állam és mégis pénz kerülne a rendszerbe - érvelt a Főszerkesztők Fórumának elnöke.

A PS-en a múlt héten írtunk szerkesztőségi véleményt (ITT), amelyben helyeseltük a reklámadó kivetését, de azzal a megkötéssel, hogy annak teljes egészét a parlament által kiválasztott, újságírók felügyelete mellett működő alapítványok segítségével a minőségi újságírás támogatására kellene kiosztani. Sajnos nem ezt a változatot fogadta el ma az országgyűlés. Ugyanakkor nem adjuk fel, hiszen külön határozatban is rendelkezhetnek a reklámadó felhasználásáról.

PestiSracok facebook image

PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.