Pesti Srácok

Weyer Balázs: Valamilyen módon adófizetői pénzt kell juttatni a minőségi médiának

Weyer Balázs: Valamilyen módon adófizetői pénzt kell juttatni a minőségi médiának

Középtávon megúszhatatlan, hogy valamilyen módon adófizetői pénz kerüljön a minőségi médiába. Sajnos a jelenlegi folyamatok mellett nem tartható fenn az a szerep, amelyet a média a demokrácia működtetésében játszik, enélkül pedig maga a demokrácia sem - írta Weyer Balázs, a Főszerkesztők Fórumának elnöke, aki 2011-ig állt az Origo.hu szerkesztőségének élén. Weyer a Zárt osztály nevű újságírói fórumban fejtette ki véleményét a reklámadóról, amit a jóváhagyásával közlünk a PS-en.

"Nem véletlenül mondtam adófizetői pénzt és nem közpénzt. Olyan formában ez ugyan is nem segítene, hogy annak a pénznek az elosztásához köze lenne az államnak. Adófizetői pénz az állam közreműködése nélkül úgy tudna a médiába kerülni, ha az 1 százalék mintájára közvetlenül, csak adminisztrációra korlátozódó állami szerep mellett jutna el az a médiához" - írta. Weyer ugyanakkor leszögezte, hogy nem az egy százalék a legjobb minta, mert nem lenne helyes, ha a magasabb jövedelmű közönséggel rendelkező lapok aránytalanul több pénzhez jutnának ebből a forrásból (tehát mondjuk a Forbes sokkal többhöz, mint mondjuk a Vas Népe). Ezért nem arányban, hanem abszolút összegben kellene megállapítani. Mondjuk évi 20 ezer forintot megcímezhetne mindenki egy szerkesztőségnek. Az erre a listára való felkerülést köthetné az állam formai feltételekhez. Etikai kódex közzététele, transzparens tulajdonosi struktúra, önszabályozásnak való alávetés, transzparens panaszkezelés, előző évi bukott helyreigazítási perek száma, stb. - Nem mondom, hogy minden részletében kiforrott, de így a minőség is nőhetne, ízlésrendőrséget sem játszhatna az állam és mégis pénz kerülne a rendszerbe - érvelt a Főszerkesztők Fórumának elnöke.

A PS-en a múlt héten írtunk szerkesztőségi véleményt (ITT), amelyben helyeseltük a reklámadó kivetését, de azzal a megkötéssel, hogy annak teljes egészét a parlament által kiválasztott, újságírók felügyelete mellett működő alapítványok segítségével a minőségi újságírás támogatására kellene kiosztani. Sajnos nem ezt a változatot fogadta el ma az országgyűlés. Ugyanakkor nem adjuk fel, hiszen külön határozatban is rendelkezhetnek a reklámadó felhasználásáról.

PestiSracok facebook image

PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.