Pesti Srácok

Portik-Laborc-találkozók: A Legfőbb Ügyészség szerint sem történt bűncselekmény

Portik-Laborc-találkozók: A Legfőbb Ügyészség szerint sem történt bűncselekmény
"Ha Magyarországon nem bűncselekmény a Portik-Laborc találkozó, akkor semmi nem az".

A Legfőbb Ügyészség elutasította az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) által a Portik-Laborc-találkozókkal összefüggésben indult nyomozás megszüntetése miatt benyújtott panaszt.

A Központi Nyomozó Főügyészség május végén bűncselekmény hiányában szüntette meg a Portik-Laborc-találkozókkal kapcsolatban hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt indult nyomozást. Göbölös László, az AH főigazgatója június elején juttatta el álláspontját a főügyészségnek, amely annak véleményezése után felterjesztette a tábornok kifogásait a kérdést jogerősen elbíráló Legfőbb Ügyészségnek.

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője szerdán az MTI-vel azt közölte: a jelzett ügyben a Legfőbb Ügyészség elutasította a feljelentőnek a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást megszüntető határozata ellen bejelentett panaszát. Mivel az eljárás minősített, így a Legfőbb Ügyészség határozatának további részleteiről, indokairól nem adhatnak további tájékoztatást - tette hozzá Fazekas Géza.

PestiSracok facebook image

A Központi Nyomozó Főügyészség a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója közötti találkozók ügyében hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt az Alkotmányvédelmi Hivataltól (AH) érkezett bejelentés alapján rendelték el a nyomozást. Amíg az AH nem oldotta fel a találkozók leiratának titkosságát, a nyomozás egésze titkos volt. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor két megbeszéléséről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára.

A dokumentumok szerint Portik Tamás és Laborc Sándor 2008-ban két másik ember társaságában kétszer találkozott. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc Sándor a Portik Tamástól származó, közéleti szereplőkre vonatkozó terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik Tamás félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és azt mondta, mindent megtenne, amit kérnek tőle.

Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője május végén tájékoztatta az MTI-t az ügyészségi nyomozás megszüntetéséről. Hozzátette: mivel minősített ügyről van szó, a nyomozás során beszerzett bizonyítékok és a megszüntetés indokai sem hozhatók nyilvánosságra. A szóvivő annyit mondott: a több mint egy éve tartó nyomozást május 22-én szüntették meg.

Tavaly májusban megalakult az Országgyűlés Portik-Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága is, amely - mandátumának kétszeri meghosszabbítása után idén február végéig tartó - munkája során több mint tucatnyi embert hallgatott meg, mindenkit, aki a találkozókban érintett volt, köztük Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt főigazgatóját, Szilvásy György volt titokminisztert, valamint Laborc Sándort és Portik Tamást.

A bizottság tagjai az utolsó ülésen hosszas vita és egyeztetés után, de végül egyhangúlag fogadták el a testület munkáját lezáró jelentést. Ebben többi közt megállapították: hibaként értékelhető, hogy Laborc Sándor az NBH első számú vezetőjeként nyilvános helyen, személyesen találkozott Portik Tamással.

A jelentésben rögzítették azt is, hogy Laborc Sándor "nyilvánvalóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tett" a nemzetbiztonsági bizottság 2012. november 27-i ülésén, továbbá hogy a találkozók leirata szerint "Laborc meghatározta Portik számára a befolyásoláshoz szükséges eszközrendszert, a kompromittálásra alkalmas környezetet, valamint az ügy érdekében bűncselekmény elkövetését is elfogadhatónak tartotta".

Korábban, a PestiSrácok.hu titkosszolgálati forrásai szerint az AH illetékesei a Központi Nyomozó Főügyészség megszüntető határozatára úgy reagáltak, hogy: "HA MAGYARORSZÁGON AZ NEM BŰNCSELEKMÉNY, HOGY EGY TITKOSSZOLGÁLATI VEZETŐ TÖBB LESZÁMOLÁSOS GYILKOSSÁG ÉS ROBBANTÁS – MOST MÁR – GYANÚSÍTOTTJÁVAL ARRA SZÖVETKEZIK, MIKÉNT JÁRASSA LE POLITIKAI ELLENFELEIT, AKKOR SEMMI NEM AZ"

Forrás: MTI/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.