Pesti Srácok

Portik-Laborc-találkozók: A Legfőbb Ügyészség szerint sem történt bűncselekmény

Portik-Laborc-találkozók: A Legfőbb Ügyészség szerint sem történt bűncselekmény
"Ha Magyarországon nem bűncselekmény a Portik-Laborc találkozó, akkor semmi nem az".

A Legfőbb Ügyészség elutasította az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) által a Portik-Laborc-találkozókkal összefüggésben indult nyomozás megszüntetése miatt benyújtott panaszt.

A Központi Nyomozó Főügyészség május végén bűncselekmény hiányában szüntette meg a Portik-Laborc-találkozókkal kapcsolatban hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt indult nyomozást. Göbölös László, az AH főigazgatója június elején juttatta el álláspontját a főügyészségnek, amely annak véleményezése után felterjesztette a tábornok kifogásait a kérdést jogerősen elbíráló Legfőbb Ügyészségnek.

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség sajtószóvivője szerdán az MTI-vel azt közölte: a jelzett ügyben a Legfőbb Ügyészség elutasította a feljelentőnek a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást megszüntető határozata ellen bejelentett panaszát. Mivel az eljárás minősített, így a Legfőbb Ügyészség határozatának további részleteiről, indokairól nem adhatnak további tájékoztatást - tette hozzá Fazekas Géza.

PestiSracok facebook image

A Központi Nyomozó Főügyészség a Portik Tamás, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Energol Rt. egykori igazgatója és Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatója közötti találkozók ügyében hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt az Alkotmányvédelmi Hivataltól (AH) érkezett bejelentés alapján rendelték el a nyomozást. Amíg az AH nem oldotta fel a találkozók leiratának titkosságát, a nyomozás egésze titkos volt. Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor két megbeszéléséről készült hangfelvétel titkosságát. Az anonimizált leiratokat feltették az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának honlapjára.

A dokumentumok szerint Portik Tamás és Laborc Sándor 2008-ban két másik ember társaságában kétszer találkozott. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc Sándor a Portik Tamástól származó, közéleti szereplőkre vonatkozó terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A hangfelvételek leirataiból kiderül, Portik Tamás félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszíti a választásokat, és azt mondta, mindent megtenne, amit kérnek tőle.

Nagy Andrea, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője május végén tájékoztatta az MTI-t az ügyészségi nyomozás megszüntetéséről. Hozzátette: mivel minősített ügyről van szó, a nyomozás során beszerzett bizonyítékok és a megszüntetés indokai sem hozhatók nyilvánosságra. A szóvivő annyit mondott: a több mint egy éve tartó nyomozást május 22-én szüntették meg.

Tavaly májusban megalakult az Országgyűlés Portik-Laborc-találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága is, amely - mandátumának kétszeri meghosszabbítása után idén február végéig tartó - munkája során több mint tucatnyi embert hallgatott meg, mindenkit, aki a találkozókban érintett volt, köztük Balajti Lászlót, az Alkotmányvédelmi Hivatal volt főigazgatóját, Szilvásy György volt titokminisztert, valamint Laborc Sándort és Portik Tamást.

A bizottság tagjai az utolsó ülésen hosszas vita és egyeztetés után, de végül egyhangúlag fogadták el a testület munkáját lezáró jelentést. Ebben többi közt megállapították: hibaként értékelhető, hogy Laborc Sándor az NBH első számú vezetőjeként nyilvános helyen, személyesen találkozott Portik Tamással.

A jelentésben rögzítették azt is, hogy Laborc Sándor "nyilvánvalóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tett" a nemzetbiztonsági bizottság 2012. november 27-i ülésén, továbbá hogy a találkozók leirata szerint "Laborc meghatározta Portik számára a befolyásoláshoz szükséges eszközrendszert, a kompromittálásra alkalmas környezetet, valamint az ügy érdekében bűncselekmény elkövetését is elfogadhatónak tartotta".

Korábban, a PestiSrácok.hu titkosszolgálati forrásai szerint az AH illetékesei a Központi Nyomozó Főügyészség megszüntető határozatára úgy reagáltak, hogy: "HA MAGYARORSZÁGON AZ NEM BŰNCSELEKMÉNY, HOGY EGY TITKOSSZOLGÁLATI VEZETŐ TÖBB LESZÁMOLÁSOS GYILKOSSÁG ÉS ROBBANTÁS – MOST MÁR – GYANÚSÍTOTTJÁVAL ARRA SZÖVETKEZIK, MIKÉNT JÁRASSA LE POLITIKAI ELLENFELEIT, AKKOR SEMMI NEM AZ"

Forrás: MTI/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.