Pesti Srácok

Áder: Magyarország is felelős a roma holokausztért

Áder: Magyarország is felelős a roma holokausztért

A kirekesztés kevesebbé, az egymásnak megadott kölcsönös tisztelet azonban gazdagabbá tesz mindannyiunkat - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából a csepeli megemlékezésen. A köztársasági elnök szerint az egymásnak megadott tisztelettel lehet a közös múlt szégyenéből és fájdalmából új világot formálni. A Cigány Világszövetség kongresszusának határozata alapján 1972 óta emlékeznek meg arról világszerte, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra SS-katonák több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban.

Áder János köztársasági elnök szerint nemcsak a hitleri Németország, hanem az akkori magyar kormány felelőssége is a roma holokauszt. A köztársasági elnök az áldozatokra emlékezve Csepelen azt mondta: a magyar zsidók és a hazai cigányság tragikus meghurcoltatásában az állam számos képviselője, cinkos propagandistája, csendőre és nyilas különítményese is tevékenyen részt vett. Áder János szerint közösen kell elutasítani a faji megkülönböztetést, amely kevesebbé, míg az egymásnak adott kölcsönös tisztelet gazdagabbá teszi az emberiséget.

– Az egymásnak megadott tisztelet lehet az a kulcs, ami kaput nyithat számunkra, hogy közös múltunk szégyenéből és fájdalmából is új világot formálhassunk. A tisztelet mindenkit megillet, a legszegényebbeket, a legelesettebbeket is. Mindenkit, akiben megvan az emberség és a jóra való hajlam. Mindenkit, akinek az emberi élet és szabadság szent és meg nem kérdőjelezhető érték – fogalmazott Áder János.

PestiSracok facebook image

A második világháborúban több mint félmillió magyarországi romát hurcoltak el a koncentrációs táborokba, 23 ezren Auschwitzban lelték halálukat. A Roma Polgári Tömörülés elnöke azt mondta: minden olyan közösség, amely együtt tud emlékezni a múltra, együtt éli meg a jelent és épít közös jövőt. „Olyan hétköznapi hősök előtt hajtunk fejet, akikre mindannyiunknak emlékezni kell. Ők a mi hőseink. Erő, amelyből a cigány közösség, példájukon tanulva és megértve történelmi üzenetét, újjá tud születni. Az újjászületés pillanata reményt ad ahhoz, hogy az előttünk álló feladatokat közös hittel és erővel meg tudjuk oldani” – mondta Makai István.

A roma holokauszt 70. évfordulóján Csepelen megnyitották azt a cigány történeti, kulturális és oktatási holokausztközpontot, amely az áldozatoknak állít emléket.

Forrás: Hír TV

Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.