Elutasította a bíróság az első devizahiteles banki keresetet
Elutasította az első devizahiteles banki keresetet a Fővárosi Törvényszék a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam perben pénteken kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében, a kereshetőségi jog hiányára hivatkozva. Így tisztességtelennek minősülnek a takarékszövetkezet egyoldalú hitelszerződés-módosításai.
A bíró rámutatott: a felperes a keresetében és a tárgyaláson egyaránt egyedileg megtárgyalt szerződéses rendelkezésekről beszélt, nem pedig általános szerződési feltételekről (ászf), így a keresetet el kellett utasítani. A törvény ugyanis általános szerződési feltételek vizsgálatát teszi lehetővé.
Kiemelte: a bíróság így (a kereshetőségi jog hiányában) azt már nem is vizsgálta, hogy a törvényben előírt feltételeknek megfeleltek-e a felperes takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításai. Az ászf és az egyedileg megtárgyalt szerződési feltétel között az a különbség, hogy előbbi a pénzintézet - jelen esetben a takarékszövetkezet - saját sablonja, okirata, amelynek kialakításában a fogyasztó nem vett részt - ismertette.
A takarékszövetkezet a perben elsődlegesen azt indítványozta, hogy a bíróság függessze fel az eljárást és forduljon az Ab-hoz, ugyanis álláspontja szerint a per alapjául szolgáló törvény számos ponton alkotmányellenes, a bíróság azonban ezzel nem értett egyet. Az ítélet indoklásában az hangzott el, hogy az ügyben nem indokolt az Ab-hoz fordulni, mert nem sérültek az alkotmányos jogok. Hozzátették: bizonyos gazdasági, szociális, társadalmi helyzetek esetén lehetősége van a jogalkotónak, hogy folyamatban lévő vagy már lezárt jogviszonyokba beavatkozzon.
A bíróság ítéletében kötelezte takarékszövetkezetet, hogy 15 napon belül fizessen meg bruttó 464 ezer forint perköltséget az alperes magyar államnak.
A takarékszövetkezet jogi képviselője az ítélethirdetést követően újságírók előtt azt mondta, miután a kereshetőségi jog hiánya miatt utasította el a bíróság a keresetet, feltehetően nem fellebbeznek az elsőfokú döntés ellen.
Szakértők szerint az első banki devizahiteles ítéletből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, ebből még nem következik, hogy a többi keresetet is el fogja utasítani a bíróság, hiszen jelen perben például nem is vizsgálhatták az egyoldalú szerződésmódosítás törvényben meghatározott feltételeinek teljesülését, így többek között az egyértelmű és érthető megfogalmazás, a tételes meghatározás, átláthatóság és felmondhatóság elvének való megfelelést.
A Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet által indított pert jövő hétfőn a K&H Bank keresetének tárgyalása követi. Az első tárgyalásokat hasonló perek sora követi, mivel a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumához csütörtökig 18 bank és 20 egyéb pénzügyi intézmény nyújtott be keresetlevelet a devizahitelesekkel kapcsolatos törvényi vélelem megdöntése érdekében, a bíróság eddig 20 keresetlevelet formai okokból elutasított.
A perekben arról a kérdésről kell dönteni, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései. (A törvény nem csak a devizahitelekre, de a forinthitelekre is vonatkozik.)
A július 26-án hatályba lépett törvény szerint a keresetek benyújtásának végső határideje augusztus 25, hétfő.
Mintegy 400 pénzintézet van Magyarországon, szakértők szerint hozzávetőleg másfélszáz perre lehet számítani.
mti / Fotó: Máthé Zoltán
