Obama: vannak jogos követeléseik a palesztinoknak!

Amerika számára önmaga jelenti a legnagyobb fenyegetést - jelentette ki Barack Obama a The New York Times online kiadásában helyi idő szerint péntek este megjelent interjújában. Szavai szerint az amerikai politika "működésképtelen" és annak szereplőinek okulniuk kellene a Közel-Kelet "szörnyű megosztottságaiból".

"Olyan sok dolog van, ami számunkra, mint ország számára jó irányba halad - az új energiaforrásoktól kezdve az innováción át a gazdaság növekedéséig - de sohasem fogjuk kihasználni a teljes potenciálunkat, ha a két pártunk nem teszi magává azt a szemléletmódot, amit a síitáktól, a szunnitáktól és a kurdoktól vagy az izraeliektől és a palesztinoktól elvárunk: nincs vesztes és győztes és együtt kell működni" - mondta az elnök.

Szavai szerint az amerikai politika "működésképtelen" és annak szereplőinek okulniuk kellene a Közel-Kelet "szörnyű megosztottságaiból", amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a társadalmak nem működnek akkor, a politikai frakciók nem engednek pozícióikból.

Miközben alapvetően a republikánus szélsőjobbot vádolta a kompromisszumok megtorpedózása miatt, Barack Obama elismerte, hogy a választókörzetek határainak manipulatív meghúzása, a média balkanizálódása és kontrollálatlan pénzek megjelenése a politikában "jobban aláaknázza azt a képességünket, hogy szembenézzünk a nagy kihívásokkal, mint bármilyen külföldi ellenség" - mondta.

Az elnök arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin elnök a nyugati szankciók ellenére bármikor "behatolhat" Ukrajnába és ha ezt megteszi, akkor az ő elnöksége alatt már "sokkal nehezebb lesz megpróbálni megtalálni az utat, amely visszavezet a kooperatív és működő kapcsolathoz".

Irakról szólva Obama leszögezte, hogy az Egyesült Államok légiereje nem lesz a síitáké, de egyetlen más csoportosulásé, így a kurdoké sem, és hogy nem vezényel oda vissza harcoló egységeket. Kijelentette, hogy Amerika nem tudja megtenni az irakiak számára azt, amit ők maguk nem akarnak. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor elismerte, hogy az amerikai légierő azért nem mért azonnal Irak-szerte csapást az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) elnevezésű szélsőséges erőre, mert nem akarta csökkenteni a Núri al-Máliki iraki miniszterelnökre nehezedő nyomást.

"Stratégiai érdekünk az ILIÁ visszaszorítása. Nem fogjuk megengedni nekik, hogy valami kalifátust létesítsenek Szíriában és Irakban, de ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha tudjuk, hogy olyan partnereink vannak a helyszínen, akik képesek kitölteni az űrt" - mondta.

Az amerikai csapatok meghiúsult folyamatos iraki állomásoztatására vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, hogy arra sosem lett volna szükség, ha a síita többség "nem pazarolta volna el a lehetőséget", hogy megossza a hatalmat a szunnitákkal és a kurdokkal.

Az iraki és szíriai szunnitákról szólva úgy vélekedett, hogy amíg nem sikerül megtalálni azt a formulát, amely az ő törekvéseiket is kielégítené, addig óhatatlanul megmaradnak a problémák. Az iraki síita többség ezt csak most kezdi el megérteni. Az elnök szerint noha az ILIÁ nem volt vonzó az átlagos szunniták számára, az mégis ki tudta tölteni a vákuumot.

Iránról szólva úgy vélekedett, hogy az iszlám köztársaságban végre megértették, hogy hosszú távon bukásra ítélt az az álláspont, ha az iraki síiták maximalista pozícióra törekednek.

Obama ábrándnak minősítette azt a felvetést, hogy a szíriai felkelők felfegyverzése érdemben változtatott volna az országban kialakult helyzeten. Mint mondta, sosem volt igazi opció a civileknek a jól felszerelt, Oroszország, Irán és a libanoni síita Hezbollah milícia által is támogatott állammal szembeni felfegyverzése, és hogy az amerikai kormány csak üggyel-bajjal talál olyan világi szíriai felkelőket, akiket fel tudna szerelni és ki tudna képezni.

Az elnök kijelentette, hogy a Közel-Keleten és más régiókban Amerika csak olyan mértékben vállal nagyobb szerepet, ahogyan a helyi közösségek elkötelezik magukat egy olyan befogadó politika mellett, amelyben nincsenek győztesek és legyőzöttek.

Az elnök szerint helyes döntés volt a tömegmészárlás megakadályozása érdekében intervenciót indítani Líbiában, de kijelentette, hogy a külpolitika terén azt sajnálja a legjobban, hogy azt nem követte a helyszínen nemzetközi segítségnyújtás a demokratikus átmenethez.

"Ez az a lecke, amit most minden alkalommal felidézek, amikor felteszem a kérdést, hogy be kell-e avatkoznunk és van-e válaszunk a következő napra is" - mondta Barack Obama.

Izraelről szólva kijelentette: "Úgy gondolom, a kérdés valójában az, hogy hogyan él túl Izrael. És hogy lehet létrehozni egy olyan Izrael Államot, amely fenntartja a demokratikus és polgári hagyományait. Hogyan lehet megőrizni egy olyan zsidó államot, amely visszatükrözi Izrael alapítóinak legjobb értékeit is. És következetesen hiszem, hogy ennek érdekében meg kell találni a módját a palesztinokkal való békés egymás mellet élésnek... El kell ismerni, hogy vannak jogos követeléseik, és hogy ez az ő földjük és területük is" - fogalmazott az amerikai elnök.

mti