Pesti Srácok

Felmentették az izraeli zászlót égető ex-jobbikos Lenhardt Balázst

Felmentették az izraeli zászlót égető ex-jobbikos Lenhardt Balázst

Nem számít bűncselekménynek az izraeli zászló elégetése a II.–III. Kerületi Bíróság szerint, ezért Lenhardt Balázs volt jobbikos politikust felmentették a csoportosan, nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság vádja alól. A politikus még 2012 decemberében a budapesti Bem téren égetett el egy izraeli zászlót hangosan zsidózó hívei előtt.

2012. december 14-én délután a Külügyminisztérium előtt a Kárpát Haza Őrei Mozgalom és a Gárdaszövetség által szervezett cionizmus elleni tüntetésen néhány száz ember tüntetett, közben többek azt kiabálták, hogy „mocskos zsidók” és „Auschwitzba velük”.

A rendezvényen Lenhardt Balázs volt jobbikos, de akkor már független országgyűlési képviselő meggyújtott és elégetett egy izraeli zászlót. A megmozdulástól a Jobbik is elhatárolódott mondván, hogy a párt nem vett részt a megmozduláson.

PestiSracok facebook image

Bár közleményben a Külügyminisztérium is elítélte a zászlóégetést, a tüntetésen pedig a rendőrök előállították Lenhardtot, a bíróság szerdán bűncselekmény hiányában felmentette a politikust. Az ügyész fellebbezett, így az ítélet nem jogerős, az eljárás a Fővárosi Törvényszék előtt folytatódik - írja a Népszabadság.

Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője a lapnak azt mondta: bűncselekmény abban az esetben valósul meg, ha az elkövető a törvényi tényállás valamennyi elemét megvalósítja, így a bírónak vizsgálnia kellett, hogy a cselekmény kihívóan közösségellenes volt-e, erőszakos magatartást tanúsított-e az elkövető, és az alkalmas volt-e másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére. Lenhardt esetében a kihívóan közösségellenesség tényállási elem a szóvivő szerint nem valósult meg, mert a vádlott és két társa a politikai véleménynyilvánításuk egy formájaként, szimbolikus beszédként használták a zászlóégetést.

A rendezvényen elhangzó beszéd vonatkozásában az ügyészség vizsgálódott, és a Lenhardt Balázs ellen közösség izgatása bűntette miatt indult eljárást még 2013. augusztus 24-én megszüntette. Korábban a Kúria felmentett a garázdaság vádja alól egy zászlóégetéssel vádolt terheltet, akkor EU-s zászló égetése miatt indult eljárás.

Forrás: hvg.hu/Népszabadság

Fotó: Index.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.