Hálapénz miatt tíz nőgyógyászt pénzbüntetésre ítélt a Debreceni Ítélőtábla
Tíz szülész-nőgyógyászt ítélt a Debreceni Ítélőtábla pénzbüntetésre, illetve egy-egy év próbára bocsátásra, mert hálapénzt kértek szülés levezetéséért, ami vesztegetésnek minősül - közölte a táblabíróság szóvivője.
Fórizs Ildikó elmondta: hat orvos és két szülésznő esetében az ítélőtábla mellőzte az első fokon kiszabott pénzbüntetést és a vádlottakat egy-egy év próbára bocsátotta. Három orvos esetében a másodfokú bíróság mellőzte a vagyonelkobzást, s helyben hagyta az első fokon kiszabott 1,5 millió és 2,4 millió forint közötti pénzbüntetést. Egy orvos esetében az ítélőtábla helyben hagyta a 2,1 millió forintos pénzbüntetést és a 80 ezer forintos vagyonelkobzást.
Az ítélőtábla hét vádlottat felmentett a vesztegetés vétsége, illetve egy esetben a vesztegetés bűntette alól, ezért az ő ítéletük nem jogerős, esetükben a Kúria dönt harmadfokú eljárás keretében - tette hozzá a szóvivő. A Fővárosi Főügyészség vesztegetés miatt emelt vádat az Állami Egészségügyi Központ tizenegy nőgyógyász szakorvosa és két szülésznője ellen, mert pénzt kértek a kismamáktól 2007 áprilisa és 2008 júliusa között legalább húsz esetben. Egy orvost még az első fokú eljárásban felmentettek.
A vádlottak tagadták bűnösségüket, többnyire úgy nyilatkoztak, hogy pénzt sosem kértek és nem is fogadtak el, és még csak nem is hallottak az úgynevezett "kiskasszarendszerről", amelynek lényege, hogy havi rendszerességgel hálapénzben részesültek azok is, akik közvetlenül nem találkoztak a betegekkel.
A Debreceni Ítélőtábla bíráinak a Fővárosi Ítélőtáblára való kirendelése alapján eljáró Elek Balázs tanácsa szerint az ügy sajátossága volt, hogy olyan, évtizedek óta létező jelenség képezte az ügy tárgyát, amely megosztja a társadalmat.
A bíró elmondta: az elkövetés idején hatályos törvény szerint a bűncselekmény maximális büntetési tétele 2 évig terjedő szabadságvesztés volt. Az idő múlására és arra való tekintettel, hogy a cselekmény társadalomra való veszélyessége sem akkora mértékű, az ítélőtábla a próbára bocsátást alkalmazta a büntetési célok elérése végett.
A vádirat szerint vádlottak a 2007-ben Budapesten a Honvédkórház, a MÁV Kórház és az Országos Gyógyintézeti Központ összevonásával létrejött Állami Egészségügyi Központ szülészeti-nőgyógyászati osztályán dolgoztak közalkalmazotti státusban. Több vádlott a főállásán kívül, egyéni vállalkozókén magánrendelőt is fenntartott, két vádlott ugyanazon az osztályon szülésznőként dolgozott.
A vádlottak az osztályon úgynevezett kiskasszarendszert működtettek, amely azt a célt szolgálta, hogy azok az egészségügyi dolgozók is részesüljenek hálapénzben, akik az ellátásban részesülőktől közvetlenül nem jutnak hozzá. Az összegyűlt pénzt havonta szétosztották a dolgozók között. Ezenkívül a vádlottak az OEP által finanszírozott, a magyar állampolgárok által ingyenesen igénybe vehető egészségügyi ellátásért a maguk vagy a szülésben közvetlenül közreműködők részére előzetesen pénzt kértek, konkrét összeg meghatározásával. A vádlottak a bűncselekmények elkövetését tagadták.
mti
