Be nem tartott vádalku: az Alkotmánybírósághoz fordul egy budapesti ügyvéd

Gyakorlatilag nincsen következménye annak, ha egy gyanúsított belemegy a vádalkuba a rendőrséggel, az információit, amit elmond felhasználják, de ő semmilyen kedvezményben nem részesül. Ezt a helyzetet elégelte meg egy ügyvéd, aki egy folyó üggyel kapcsolatban kéri az Alkotmánybíróságot, hogy állapítson meg mulasztásos alkotmánysértést – írja a hvg.hu. A vádalkuval nem csak az a probléma, hogy néha nem tartják be, de komoly intézményi garanciák is hiányoznak az alkalmazásánál. Ráadásul, bár a törvény tiltja, a rendőrök a gyilkosokkal is kötnek megállapodásokat.

Az Alkotmánybírósághoz fordul egy budapesti ügyvéd a nyomozati alku (népszerűbb néven: vádalku) garanciális hiányosságai miatt – írja a hvg.hu. Baranyi Róbert védencét, egy zsarolási ügy hetedrendű vádlottját szerdán három év hat hónap szabadságvesztésre ítélték első fokon. A férfinek és a társainak egy építő ipari kft. vezetője nem fizette ki a munkájukért járó fizetséget. Mint alvállalkozók nem kevesebbet, mint félmilliárd forintot követeltek, és mivel úgy látták, hogy semmi esélyük nincs a pénzük behajtására, egy kompromittáló felvétellel megzsarolták az ügyvezetőt, valamint kilátásba helyezték, hogy ha nem fizet, akkor megölik és a családja is pórul jár. A megzsarolt cégvezető a rendőrségen feljelentést tett, így indult meg az eljárás. Ennek során próbáltak alkut kötni a gyanúsítottak más ügyekre vonatkozóan a rendőrökkel, hogy az előzetesből kikerüljenek, és szabadlábon védekezhessenek. Az információk átadását azonban nem követte megállapodás, viszont néhány hónappal később a gyanúsítottak tudomására jutott, hogy büntetőeljárások indultak azokban az ügyekben, amelyekről beszéltek a nyomozóknak.

„A nyomozati alku vélhetően azért hiúsult meg a kérelem hátterében álló büntetőeljárásban, mert az alkut kötendő rendőrség – vélhetően visszaélve a terheltek jogaival – végül is megszerezte a szükséges információkat, sőt eljárásokat is indított az alkuban megjelölt személyek ellen, ezzel párhuzamosan azonban nem biztosította a gyanúsítottak részére azt a jogot, hogy az eljárást velük szemben megszüntessék” – írja a beadványában Baranyi Róbert ügyvéd, aki az Ab-tól mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kérte.

Baranyi Róbert kifogásolta, hogy az ítélet indoklásában a bíró csupán annyit említett a nyomozati alkuval kapcsolatban: az a vádlottak hibájából nem jött létre. Szerinte ennél bővebben kellett volna foglalkoznia ezzel: az alku ugyanis nem jött létre, így az azzal kapcsolatos anyagok nem minősülnek államtitoknak. Bár a bíró a védelem indítványa alapján bekérte a vonatkozó dokumentumokat a nyomozóhatóságtól, ezek nem érkeztek meg. Emiatt pedig a védő szerint nemcsak a védekezéshez való jog, hanem a közvetlenség elve is sérült, hiszen a hatóságok nem tártak minden, a büntetőeljárással kapcsolatos iratot a bíróság elé. „Így csupán a feljelentés, illetve a vádlottak által elmondottak és az alkudozást végző, de azt nem megkötő két rendőr vallomása alapján hozta meg a döntését a bíró.” Az ügyvéd szerint érdemes lenne azon elgondolkozni, hogy a nyomozati alku megkötésébe nem lenne-e érdemes garanciaként bevonni a bíróságot. Az előzetes letartóztatás elrendeléséről sem a rendőrség dönt, hanem a bíróság rendeli el, ahogy a titkos megfigyelések elindításánál is szükség van bírói engedélyre – érvelt Baranyi.

Néha a gyilkosokkal is megállapodnak

Hack Péter büntetőjogász szerint a magyar nyomozati alku az olaszra emlékeztet leginkább. „A pentitó is más bőrére szerződik a hatósággal, ha cserében futni hagyják. Ezzel ellentétben a klasszikus vádalku során (lásd: USA és Nagy-Britannia) a gyanúsított a saját bőrére állapodik meg a hatóságokkal.” „Az is nagyon problémás, ha az együttműködő terheltből különösen védett tanú lesz, mert akkor nem kell megjelennie a tárgyaláson, nem lehet kérdéseket intézni hozzá, és a bíró nem láthatja azt sem, hogy esetleg mennyire kényszeredetten felelget, hezitál vagy teljesen biztos a dolgában az illető.” A büntetőjogász hozzátette, hogy a vádalku bevezetése az eljárások hatékonyságát és gyorsítását szolgálta, ugyanakkor a törvény nagyvonalú a rendőrökkel kapcsolatban, akik ezt ki is használhatják. Hack szerint nemcsak az fordul elő, hogy egy megállapodást nem tartanak be, hanem az is, hogy a tiltás ellenére életellenes bűncselekményeket elkövetőkkel (magyarán: gyilkosokkal) is köttetnek megállapodások, amelyek aztán nem is derülnek ki. Ezzel együtt Hack Péter szerint nem az eljárási szabályokkal van probléma, hanem inkább azzal, hogy „ki őrzi az őrzőket”, vagyis, hogy hiányzik az ügyészség feletti külső kontroll.

A teljes cikk itt elolvasható.

Fotó: ng.hu