Pesti Srácok

Lezárult a vizsgálat a Norvég Alap ügyében: feljelentést tesz a Kehi

Lezárult a vizsgálat a Norvég Alap ügyében: feljelentést tesz a Kehi

Lezárult a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vizsgálata a Norvég Civil Támogatási Alap ügyében: a Kehi a vizsgált 63 projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot. Az Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatban felmerül a hűtlen kezelés, a költségvetési csalás, a magánokirat-hamisítás és a jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja - közölte szerdán a hivatal, amely ezekben az ügyekben feljelentést tesz.

A Kehi az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a vizsgálat megállapította, hogy számos esetben indokolás nélkül, utólag módosították az értékelők által adott pontszámokat, úgy, hogy az befolyásolhatta a pályázók esélyeit a támogatások elnyerésére.

"A pályázati sorrend manipulálásának" következtében a támogatásoktól olyan pályázók is eleshettek, amelyek egyébként színvonalas pályázatot nyújtottak be - ismertették a vizsgálatot, amely - folytatták kommünikéjükben - azt is megállapította: a Norvég Alapot koordináló brüsszeli iroda jelezte az Ökotárs felé, hogy indokolatlanul magas azon pályázók elutasítása, amelyek egyébként magas pontszámot kapnak.

PestiSracok facebook image

A Kehi a fentiek mellett olyan szabálytalanságokat tárt fel, mint nem támogatható költségek elszámolása, saját használatra szolgáló tárgyak beszerzése, szerződések visszadátumozása, szabálytalan költségátcsoportosítás és a megvalósítási határidő szabálytalan túllépése - sorolták. Hozzátették, előfordult az is, hogy a kedvezményezettek ugyanazon költséget több támogatási szerződés terhére is elszámolták, illetve olyan cégtől származó számlákat számoltak el, amely az adott időpontban már nem létezett.

A támogatások felhasználásával összefüggő szabálytalanságok öt esetben megalapozzák a költségvetési csalás, nyolc esetben pedig a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúját, egyes esetekben a dokumentumok visszadátumozása miatt a magánokirat-hamisítás gyanúja is felmerül - közölték, jelezve, hogy ezekben az ügyekben a hivatal feljelentést tesz.

A Kehi megállapítása szerint a vizsgált 55 kedvezményezett közül 21 szervezet esetében egyértelmű kapcsolat volt kimutatható a kedvezményezett és valamelyik lebonyolító szervezet vezetői, munkatársai vagy a pályázatok bírálatában részt vevő külső emberek között. Az is megállapítható volt - folytatták -, hogy az Ökotárs folyamatos jelleggel, összesen mintegy százmillió forint összegben nyújtott kölcsönöket, amelyekből a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatásban részesült kedvezményezettek is részesültek. E kölcsönök után az Ökotárs kamatot is felszámított - tették hozzá.

Tájékoztatásuk szerint a kölcsönök ügyében a Kehi által megtett feljelentés alapján jelenleg is tart a nyomozás jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja miatt. "A Ökotárs és a pályázatkezelésben közreműködő konzorciumi partnerei igyekeztek akadályozni a vizsgálatot. Megtagadták ugyanis azon dokumentumok (a pályázatok elbírálásával kapcsolatos jegyzőkönyvek, a bírálók listája, az értékelők által adott pontszámok, a vesztesek listája) átadását, amelyek alkalmasak lettek volna az elbírálás folyamatának nyomon követésére" - olvasható a Kehi közleményében.

Emellett valószínűsíthető - írták -, hogy a vizsgálat és a folyamatban lévő nyomozás akadályozása érdekében adatokat töröltek, illetve az elektronikus levelezés egy részét megsemmisítették. Közleményük szerint az is előfordult, hogy a szabályszerűség látszatának biztosítása érdekében egyes dokumentumokat a Kehi ellenőrzéséről tudomást szerezve utólag gyártottak le.

Forrás: MTI

Fotó: atv.hu

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.