Magyar Nemzet: az Ökotárs és több alapítvány bizonyítékokat akart eltüntetni
Bűncselekmények sora merült fel a Norvég Alap civil pénzeinek elosztása kapcsán készült Kehi-vizsgálat eredménye szerint – értesült a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, a forrásokat elosztó Ökotárs és a többi alapítvány el akarta tüntetni a terhelő adatokat, látszólag az alap kezelését felügyelő brüsszeli iroda együttműködésével. Külön érdekesség, hogy a norvég nagykövetség munkatársa még egyes dokumentumok visszadátumozásában is partner volt.
Még az is felmerült az FMO (a norvég alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda – a szerk.) részéről, hogy minden „cuccot menekítsenek be a követségre" – a Magyar Nemzet információi szerint ezt írta Móra Veronika, az Ökotárs vezetője a norvég civil pénzeket elosztó konzorcium tagjainak még júniusban, miután a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) átfogó vizsgálatot indított.
A lap úgy tudja, a Kehi jelentése részletesen bemutatja, hogyan igyekeztek az érintett alapítványok eltüntetni a terhelő adatokat. Erős Barbara, a források elosztásában ugyancsak részt vevő Demnet Alapítvány egyik vezetője azt is felveti, hogy a dossziékat vihetnék a nagykövetségre, míg a szervereket „lecsupaszítják”, és saját, külső vincseszterekről dolgozhatnának, amelyeket a táskájukban hoznak, visznek minden nap.
Nun András, az Autonómia Alapítvány vezetője határozott kérést is megfogalmazott. Egy konzorciumi megbeszélés emlékeztetője szerint azt mondta: „a 2008–2011-es adatokat mind töröljük a szerverekből és a papírokat is elvisszük az irodákból, így ha kérik, sem tudjuk odaadni, mert minden az FMO-nál van”.
Még arról is leveleztek, hogy a beszélgetéseiket is le kellene menteniük, s törölni azokat, „amiket nem szeretnénk, hogy őhozzájuk eljusson”. Állítólag a Kehi a vizsgálata során hatvanhárom projektet ellenőrzött, és ebből hatvanegy esetben tárt fel szabálytalanságokat, vagyis az ellenőrzés 97 százalékában. A leggyakoribb problémák között volt, hogy több projekt megvalósításának határidejét utólagosan vagy a szabályzat ellenében módosították.
Ez hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás gyanúját veti fel. Egyes esetekben elszámoltak olyan költségeket is, amelyek már a támogatási időszak után keletkeztek, ez szintén hűtlen kezelésnek minősülhet. A költségvetési csalás gyanúját veti fel emellett a támogatási céllal össze nem függő költségek elszámolása, erre csak egy példa, hogy a „kulturális örökség felhasználása az egyéni szocializáció fejlesztésében” elnevezésű projektnél térdzokni, befőzőgumi és garnélarák elszámolását is elfogadta az Ökotárs – írja a Nemzet.
Információik szerint olyan nyertesek is voltak, akik helyett a pályázatot más valósította meg, illetőleg esetenként olyan cégtől származó számlákat is elszámoltak, amely már nem is létezett. Előfordult, hogy a támogatottak egyáltalán nem, vagy csak kevesebb önerőt használtak fel a projektben a szerződésben vállaltnál, ám az Ökotárs ennek ellenére sem csökkentette a támogatási összeget. Ez ugyancsak a hűtlen kezelés gyanúját igazolhatja.
Forrás: Magyar Nemzet
