Pesti Srácok

Svájcba költöznének a miskolci romák

Svájcba költöznének a miskolci romák
MTI Fotó: Vajda János

Tizenkét miskolci roma család, összesen 56-an indultak el október huszadikán a miskolci Stadion térről Svájcba. Ez a szám a többszörösére növekedhet a következő hetekben, akár ezren is elhagyhatják Miskolcot, mondta az Origonak Váradi Gábor, a Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. A roma önkormányzat nem támogatja a kiutazást, azt mondják, a problémákat helyben kell megoldani.

Felbolydult Miskolc, mondta az Origonak Váradi Gábor a roma nemzetiségi önkormányzat elnöke. Most még csak 12 család, közöttük 15-20 gyerek utazott ki, de több százan követhetik őket a következő hetekben, hacsak le nem beszélik őket a kiutazástól, vagy a lakhatási problémára nem talál hathatós megoldást az önkormányzat.

Akik most elindultak Svájcba, közülük nem mindenki a kilakoltatásokban érintett számozott utcák lakója. Viszont a kilakoltatottak ismerősei, rokonai ugyanúgy nem érzik magukat biztonságban, mint akiket kiköltöztettek, ennek tudható, hogy többen azt tervezik, elhagyják Miskolcot - mondta az okokról Váradi Gábor. A roma önkormányzat nem támogatja a kiutazást, úgy gondolják, a lakhatási és más egyéb problémákat is helyben kell megoldani.

PestiSracok facebook image

Az ügy előzményéhez tartozik, hogy a miskolci közgyűlés májusban arról döntött, "felgyorsítja a miskolci nyomortelepek felszámolását”. A döntés hátterében az is szerepelhetett, hogy a 4,5 milliárdból stadiont terveztek Diósgyőrben, és ennek a fejlesztésnek álltak útjában a lebontásra ítélt lakások. A város a szociális bérlakásokban élőknek 1,5-2 millió forintos lelépési díjat ajánlott, de csak abban az esetben, ha az érintettek Miskolc határán kívül vásárolnak a pénzből ingatlant.

Az eljárás ellen hazai és nemzetközi szervezetek is tiltakoztak, de az önkormányzatot ez nem hátráltatta terve megvalósításában.

Forrás: Origo.hu

Fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.