Rendőrterror 2006: "egy állampolgárt a mentő vitt el"

Rebiszes tanúk meghallgatásával, illetve egy korábbi tényállással folytatódott a rendőri vezetők pere a Fővárosi Törvényszéken. A ma tárgyalt vádpont szerint egy - a rendőrök elől egy lépcsőházba menekülő - testvérpárt az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján olyan súlyosan bántalmaztak az egyenruhások, hogy egyiküket a mentő vitte el...

PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu

Tanúmeghallgatásokkal és a tizedik vádpont ismertetésével folytatódott a rendőri vezetők és társaik pere kedden a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság a legutóbbi tárgyaláshoz hasonlóan azokat a tanúkat szerette volna kihallgatni, akik a per során korábban nem jelentek meg. Bassi András Ottó főtörzsőrmestert, a Rebisz 4/2-es bevetési alosztályának parancsnokát azzal vádolják, hogy 2006. október 23-án nem akadályozta meg alárendeltjei bántalmazó magatartását, illetve utóbb nem jelentette azt. A vád szerint mulasztásával megsértette a szolgálati és fegyelmi rendet, beosztottaiban azt a képzetet erősítette, hogy a jogellenes cselekményekkel, a törvényes eljárás mellőzésével és a törvénytelen módszerekkel egyetért, ezáltal a jogsértő cselekmények jogkövetkezmények nélkül maradhatnak, ami megalapozhatta annak a veszélyét, hogy a jövőbeni csapaterős tevékenységük során hasonló jogellenes intézkedést hajtanak végre. A volt rebiszes parancsnokot a Központi Nyomozó Főügyészség elöljárói intézkedés elmulasztásának bűntettével vádolja.

Egy testvérpárt vertek össze a rendőrök

A vádirat azt tartalmazza, hogy 2006. október 23-án este egy testvérpárt a Szép utca környékén úgy megvertek Bassai bevetési csoportjához tartozó rebiszesek, hogy nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedtek. D. Norbert és D. Gábor az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján este a Kossuth Lajos utca felé tartott, amikor egy nagyobb rendőri erővel találták szembe magukat. D. Norbertet nem sokkal később egy, a feléjük haladó rendőrsorfalból kilépő, a mai napig nem azonosított egyenruhás egyszerűen leütötte. A fiatalembert nem vették őrizetbe, hanem hagyták a földön feküdni. A sértett a bántalmazása után elindult megkeresni a helyszínről időközben elmenekült öccsét, majd őt megtalálva a hozzájuk csatlakozó demonstrálókkal együtt egy lépcsőházba menekültek a rendőrök elől. A rebiszesek, miután behatoltak az épületbe és „intézkedtek” velük szemben, kísérésük közben többször ütötték, rúgták, gumibottal verték a testvérpárt. Elfogásuk olyan „jól sikerült”, hogy D. Norbertnek a középső ujja, testvérének az alkarja törött el, valamint mindketten fej és vállsérüléseket szenvedtek.

Egyiküket a mentő vitte el

A sértett tanúk az őket érintő vádpont legutóbbi tárgyalásán a szabályos idézés ellenére nem jelentek meg, emiatt Kiss Károly hadbíró elrendelte elővezetésüket, amely nem járt eredménnyel. A testvérpár a mai napon is kimentette magát, így nélkülük folytatódott a bizonyítás. D-éket egyébként az ügyészi szakban sem tudták meghallgatni, vallomást csupán a bántalmazásuk után nem sokkal, 2006 őszén tettek a Budapesti Nyomozó Ügyészségen. A perre korábban ugyancsak idézett rebiszes egység tagjai szelektív memóriáról tettek tanúbizonyságot. Egyikük állította, ott sem volt, amikor a D. fivéreket elfogták, és csak később csatlakozott társaihoz, arra viszont emlékezett, hogy „sérült, bántalmazott, előállított személlyel nem került kapcsolatba”. Ugyanezt mondta a mai tárgyalásra megidézett T. Gábor is, aki utóbb persze tudomást szerzett arról, hogy mi történt a Szép utcai lépcsőháznál. Verésről persze ő sem hallott, csupán annyit mondott, hogy úgy tudja, „egy állampolgárt a mentő vitt el”.

Nem volt megfelelő pszichés állapotban az állomány

2006. október 23-án szintén a 4/2-es alegységben szolgáló K. Viktor viszont a helyszínen volt, amikor előállították a testvérpárt. Elmondta: a fiatalemberek elfogásában nem vett részt, csupán látta, hogy egyiküket lefelé kísérték társai. A kezét fájlaló férfit ezután a mentőautóhoz vitték – tette hozzá a tanú, aki szerint azért léptek fl velük szemben a rendőrök, mert többen azt mondták nekik, hogy „kődobálók menekültek a lépcsőházba”. A hadbíró és az ügyész is arra lett volna kíváncsi, hogy parancsnoka, a tizenharmadrendű vádlott Bassi András Ottó ott volt-e a fiatalok elfogásakor, ám erre a tanú nem emlékezett. Ahogy arra sem, hogy a mentőhöz kísért férfin milyen sérülések voltak. K. Gábor azt is hozzátette, szerinte nem bántották társai a lépcsőházba menekült férfiakat. Kiss Károly bíró erre reagálva megkérdezte, hogy miért olyan biztos ebben, hiszen „hallottunk már arról, hogy rendőrök azzal a felkiáltással bántalmaztak embereket, hogy ezt a tévészékházért kapod, vagy hogy negyvennyolc órája már ébren vagyunk”. A per során több rendőr tanú egyébként el is mondta, hogy az alegységük nem volt megfelelő pszichés állapotban, mivel két napja folyamatosan talpon voltak, emiatt az állomány teljesen kimerült volt.

A vád szerint

Tavaly ősszel kezdődött el a volt rendőri vezetők, köztük Bene László nyugalmazott rendőr altábornagy, volt országos főkapitány, Gergényi Péter nyugalmazott rendőr vezérőrnagy, volt budapesti főkapitányt, valamint Dobozi József dandártábornok, a Rebisz volt parancsnoka és tucatnyi társának büntetőpere. Az ügyészség 2006. őszi fővárosi eseményekkel kapcsolatos álláspontja szerint a parancsnokok bűnössége elsősorban intézkedések, illetve az eseményeket követő felelősségre vonások elmulasztása miatt állapítható meg. A vádhatóság többnyire felfüggesztett szabadságvesztést indítványozott. A per 2015. január 9-én folytatódik.