Pesti Srácok

Hétfőn tárgyalja utoljára a Parlament a devizahitelesek ügyét

Hétfőn tárgyalja utoljára a Parlament a devizahitelesek ügyét

Az Országgyűlés hétfői ülésén tárgyalja utoljára a kedden elfogadni tervezett előterjesztéseket, köztük a devizahitelek forintosításáról és a kormány fair bankokról szóló kormányzati javaslatokat.

A Ház ülése 13 órakor kezdődik, a napirend előtti felszólalások után az interpellációk, azonnali kérdések hangozhatnak el. A parlament ezt követően csak a hét második napján elfogadni tervezett javaslatok bizottsági összegző módosító indítványairól vitatkozhat, a határozathozatalt ugyanis kedd reggel tartják.

Az Országgyűlés a hét második napján dönthet a devizahitelek forintosításáról, valamint a fair bankokról szóló igazságügyi minisztériumi javaslatról. Trócsányi László igazságügyi miniszter múlt pénteken tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, a kormány betartja, amit ígért, a törlesztőrészletek 25-30 százalékkal csökkennek majd. A tárcavezető emellett azt is megjegyezte, hogy széles körű választási lehetőséget hagynak az ügyfeleknek: azok, akik devizában kapják fizetésüket, vagy 2020 december végéig lejár a szerződésük, illetve a jen- vagy VIP-hitelesek, dönthetnek úgy, hogy megtartják devizahitelüket, és nem élnek a forintosítással.

PestiSracok facebook image

A miniszter a forintosítási törvényjavaslattal kapcsolatban elmondta: figyelembe kellett venni, hogy milyen induló kamatfelár volt a devizahitel felvételekor, és alapvetően azzal számoltak, hogy az eredeti kamatfelár álljon vissza. Ugyanakkor meghatároztak egy minimum kamatfelárat, amely egy százalék, és egy maximumot is: ez a lakáshiteleknél 4,5, a szabad felhasználású hiteleknél 6,5 százalék. A kormány álláspontja szerint ezzel is javul a devizahitelesek pozíciója - hangsúlyozta Trócsányi László.

Kedden szavazás várható még a jövő évi költségvetéshez benyújtott több mint félezer képviselői módosító indítványról, így az azok között szereplő 60-70 kormánypárti változtatási javaslatról is. Ezek között szerepel például az a javaslat, amelyben összesen öt fideszes és kereszténydemokrata politikus százmillió forintot biztosítana a közérdekű kéményseprő-ipari közszolgáltatók meg nem térülő költségeire.

Hir24.hu

Fotó:

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)