Matolcsyék szerint csődbe menne az MKB, ha nem szanálnák

Felgyorsította az újjászervezését az MNB, és szanálási biztosokat rendelt ki a bankhoz. A jegybank szerint nem maradt más eszköz a pénzintézet fizetésképtelenségének megakadályozására. Egyre zavarosabb a szeptemberben állami tulajdonba került MKB Bank ügye: alig két hete a Magyar Nemzeti Bank még azt állította, hogy az MKB csoport tőke és likviditási helyzete kielégítő, most viszont Matolcsy György jegybankelnök szanálási biztosokat rendelt ki a bankhoz, mert megállapította, hogy a pénzintézet fizetésképtelen vagy fizetésképtelenné válik – derül ki egy kedden megjelent jegybankelnöki határozatból.

A határozat azt is írja, hogy az MNB szerint „nem valószínűsíthető, hogy a szanálási intézkedéseken kívül bármilyen más intézkedés – ideértve a Felügyelet, az Intézmény, az önkéntes intézményvédelmi alap vagy más piaci szereplő intézkedéseit, az MNB által végrehajtható tőkeelemek leírására vagy átalakítására vonatkozó intézkedési lehetőséget is – megakadályozná az intézmény fizetésképtelenné válását”.

A határozatokat beharangozó MNB-közlemény azt írja, a jegybank a szanálási törvény alapján december 18-án elrendelte az MKB Bank szanálását, és átvette a bank feletti tulajdonosi és igazgatósági jogkörök gyakorlását. Hamar meg is kezdődött a tisztogatás, a HVG értesülése szerint pár napon belül kirúgták az elnök-vezérigazgatót és helyettesét, továbbá öt ügyvezető igazgatót és közvetlen munkatársaikat. Az egyik megjelent jegybanki határozat szerint a szanálási biztosok döntéseit Balog Ádámnak, jegybanki alelnöknek kell jóváhagynia.

Az a fogós kérdés, hogy melyik állítás az igaz, a kettő ugyanis egyszerre nem lehet az. Az előzmények alapján az lenne a valószínű, hogy a bank tőke- és likividitási helyzete rendben van, ugyanis amikor a kormány nyáron megvette a bajor tulajdonostól, akkor úgy váltak el, hogy a bajorok 270 millió euróval (valamivel több mint 83 milliárd forint) feltőkésítették. Az eddigi bejelentések alapján összességében azt lehet mondani, hogy a bank tőketartaléka meghaladta a bank felhalmozott veszteségeit.

Ha viszont a bank olyan rossz bőrben van, hogy bankmentés nélkül elkerülhetetlen lenne a csőd, akkor egy még fogósabb kérdés, hogy alig több mint három hónapja egyáltalán miért vette meg 17 milliárd forintért a kormány, és nem kerül-e bajba Brüsszelben emiatt hamarosan. Az EU jogszabályai ugyanis tiltott állami támogatásnak minősítik az olyan látványosan veszteséges kormányzati befektetést, amit egy piaci szereplő nem vállalt volna be. (Ezt a szabályt érdemes komolyan venni: például ennek köszönhetjük a Malév csődjét, a súlyosan veszteséges társaságba ugyanis az állam éveken át öntötte a milliárdokat, majd Brüsszel arra utasította, hogy a légitársaság fizesse vissza az államtól kapott százmilliárd forintot, amire a Malév képtelen volt, és csődbe ment.)

Az MNB az ellentmondás feloldását abban látja, hogy a csődhelyzetet elhárító szanálásról szóló jegybanki határozatokat beharangozó közleményben hangsúlyozza a bankcsoport kielégítő tőke és likviditási helyzetét, de hozzáteszi, hogy jelentős veszteséget termel, így a szükséges átalakítások felgyorsítása érdekében – a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntései alapján - az MNB a leányvállalatokra is kiterjedően újjászervezi a hitelintézetet.

A jegybank az intézményi szerkezetátalakítás során ésszerűsíti a banki folyamatokat, valamint azonosítja és leválasztja az MKB csoportról a rossz portfolióelemeket, annak érdekében, hogy az MKB Bank versenyképes, ismert és elismert, számottevő növekedési potenciállal, minőségi eszközökkel és hitelállománnyal rendelkező hitelintézetként működhessen tovább – írja a jegybank közleménye.

Az MKB-val kapcsolatos zavar már akkor elkezdődött, amikor december 18-án Orbán Viktor és Matolcsy György közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a jegybank a kormány felkérésére átveszi a bankot, hogy legfeljebb egy év alatt rendbe tegye.

Matolcsy György a sajtótájékoztatón még egy olyan különös megjegyzést is tett, mely szerint a jegybank mérlegével az MKB Bank mögé áll, garantálja a betéteket és a bank minden hitelét, kötvényét. Azt nem mondta, hogy milyen törvény alapján teheti ezt meg az MNB, egyes szakértők szerint nincs erre felhatalmazása a jegybanknak, és valószínűleg ezzel is megsértjük az uniós versenyjogot (az MKB ugyanis kiemelt pozícióba kerül a többi piaci szereplővel szemben).

HVG