Pesti Srácok

Romagyilkosságok: májusra jogerős ítéletet hirdetnek

Romagyilkosságok: májusra jogerős ítéletet hirdetnek
A katonai elhárítás ügynökének, Csontos Istvánnak a szerepe még tisztázásra vár Fotó: Origó.hu
Április 15-re tűzte ki a Fővárosi Ítélőtábla a 2008-2009-es romagyilkosságok négy nem jogerősen elítélt elkövetőjének fellebbviteli tárgyalását – tudta meg a Népszabadság. Az előzetes tervek szerint a táblabíróság öt bíróból álló tanácsa kétnaponta ülésezik majd, és május 8-án hirdetik ki a jogerős ítéletet.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a negyedrendű vádlott, Csontos István esetében az első fokon kiszabott 13 év fegyházbüntetés súlyosítását indítványozta a táblabíróságnak. Indoklásuk szerint a katonai elhárítás egykori ügynökének lehetősége lett volna legalább egy, de akár két gyilkosságot is megakadályozni, ha tájékoztatta volna egykori tartótisztjét vagy a rendőrséget arról, hogy az általa korábban, még az elhárítás ügynökeként megfigyelt társaság – a Kiss-testvérek, Árpád és István, valamint Pető Zsolt – nem fácánra, hanem emberekre járnak vadászni.

Csontos sem a katonai elhárítás emberét, sem a rendőrséget nem tájékoztatta. Első fokon ezért – és mert az orgyilkosok sofőrje volt – 13 évet kapott. A Népszabadság érdeklődésére a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségen nem kívántak részletekbe bocsátkozni arról, mekkora büntetést tartanának helyénvalónak. Kisséket és Petőt első fokon életfogytig tartó fegyházra ítélték, a bírósági gyakorlatból kiindulva azonban valószínűsíthetjük, ha a tábla elfogadja a fellebbviteli főügyészség érveit, legalább öt évvel megemeli Csontos büntetését.

Emlékeztetőül: részben a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Besenyszögön 2008. március 7-én egy vadásztól elrabolt fegyverekkel Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt az elsőfokú ítélet szerint együtt összesen hat roma embert öltek meg, köztük egy ötéves kisfiút. A Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói 2009. augusztus 21-én fogták el a feltételezett elkövetőket a debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhelyen.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.