Pesti Srácok

Vasárnapi zárva tartás: a minisztérium szerint nem lesznek elbocsátások

Vasárnapi zárva tartás: a minisztérium szerint nem lesznek elbocsátások

A kereskedelemben általánosságban munkaerőhiány van, ezért Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára nem számít elbocsátásokra a vasárnapi pihenőnap bevezetése miatt - közölte a minisztérium szerdán.

Czomba Sándor államtitkár riogatásnak tartja a 20-30 ezres elbocsátásról szóló beszámolókat, konkrét becslésekbe azonban nem bocsátkozott – írja a Portfolio.hu. "Azt, hogy 20-30 ezer ember fogja elveszíteni az állást, azt én nem tartom reálisnak" – mondta. Arra a kérdésre, hogy mennyit tart reálisnak, úgy felelt, hogy "nyilván, ha egy ember elveszti a munkahelyét, az is rossz mindenki számára, főleg annak, akit érint. Én nagyságrendileg jóval kevesebb emberre gondolok".

A bolt vasárnapi zárva tartásáról szóló törvényt kedden fogadta el az Országgyűlés, március 15-től vezetik be a nagyobb boltok vasárnapi nyitva tartásának tilalmát. Az adventi időszakban és az év egy szabadon választható vasárnapján nyitva lehetnek az üzletek.

PestiSracok facebook image

A törvény azzal kapcsolatban is több kivételt tartalmaz, hogy mely boltok lehetnek nyitva vasárnaponként. Így például a 200 négyzetméternél kisebb üzletek kinyithatnak a hét utolsó napján, de csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozhat benne. Emellett nyitva lehetnek például dohányboltok, gyógyszertárak, benzinkutak, piacok.

Délután az NGM közleményt adott ki, melyben ezt írták: "Minden félreértés elkerülése végett, semminemű adat nem áll rendelkezésre arról, hogy elbocsátások lesznek" - hangsúlyozták. A közleményben megjegyezték, a külföldi példák is azt mutatják, hogy sem a kereskedelmi áruk mennyisége, sem a vásárlók száma nem változik azzal, hogy 7 napról 6 napra csökkent a nyitvatartási idő. Ezzel ellentétben, ezeken a helyeken a 6 napra jutó többletvásárlás a nyitvatartási idő módosítását, azaz több műszak bevezetését eredményezte - fogalmazott az NGM. A minisztérium azt követően juttatta el közleményét az MTI-hez, hogy Czomba Sándor a Hír TV Magyarország élőben című műsorában kedden este riogatásnak nevezte a 20-30 ezres elbocsátásról szóló beszámolókat. "Azt, hogy 20-30 ezer ember fogja elveszíteni az állást, azt én nem tartom reálisnak" - mondta, arra a kérdésre pedig, hogy mennyit tart reálisnak, úgy felelt, hogy "nyilván, ha egy ember elveszti a munkahelyét, az is rossz mindenki számára, főleg annak, akit érint. Én nagyságrendileg jóval kevesebb emberre gondolok".

Forrás: hvg.hu/Hír TV

Fotó: Reuters

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.